A mai Hillebrand Jenő utca a Nagy Schlipperanger, a Rast­kreuz (Pihenőkereszt) dűlő és az egykori Schönherr-malom közti területen helyezkedik el, és a Lehár-lakóparkot köti össze a Balfi utca végével az Ikván átívelő híddal. A terület korábban a város keleti szélének számított, környéke a 19. század vége – 20. század eleje között kezdett kiépülni. A Széchenyi tér melletti régi evangélikus temető felszámolása előtt ide került az új evangélikus temető. Az utca egyik felén elhelyezkedő Anger réti sportpálya a SFAC kezdeményezésére épült 1925-ben, és 1930-tól levente-gyakorlótér lett. A sportpályával szemben létesült az egykori leventelőtér, amely ma a Soproni Polgári Lövész Egyesület használatában van.

Az építkezések iránti igény kielégítésére több téglagyár létesült a környéken. Hasenöhrl Ferenc téglagyára a balfi országút mentén volt, Steiner Józsefé az Aranyhegyen, a Lenk Lajos-féle téglagyár és Hacker Lipót és fiai téglagyára a mai Ravazd utcában, illetve Boór Gusztáv és Nándor téglagyára a Kurucdombon. Az utolsó téglagyár az ezredforduló táján zárt be. Az Ikva patak másik partján helyezkedett el a Schönherr-malom, mely 1912-ben leégett.

Egy 1985-ös városrendezési tervben már szó volt a Lehár Ferenc utca – Balfi utca környékének tervszerű beépítéséről és rendezéséről. A terület egy része korábban a téglagyár agyagkitermelő helye volt, az Ikva szabályozása előtt gyakran öntötte el az árvíz. Először a Ravazd utca – Úttörő utca környéke épült be, az 1990-es évek végétől pedig az Ikva-parti rész.

A város 2019-ben új bölcsőde létrehozását határozta el a Hillebrand Jenő utca korábban üres, önkormányzati területén, melynek építését rövidesen befejezik. A bölcsőde melletti területet az evangélikus egyház kapta meg, itt a közeljövőben óvoda építését tervezi.

A Hillebrand Jenő utca történetét ifj. Nemes András, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.

Hillebrand Jenő régész és antropológus 1884. június 10-én született Sopronban. Középiskolai tanulmányait a soproni főreáliskolában (a mai Széchenyi-gimnázium) végezte, Bella Lajos soproni régész tanítványa volt. A budapesti egyetem bölcsészkarán tanult, később a Magyar Nemzeti Múzeumban a régészeti osztály vezetője lett. Barlangásatásokat végzett, és az őskőkori ember életkörülményeit, anyagi kultúráját kutatta. Hazánkban ő találta meg az első gyermekősember-csontvázat a Szeleta-barlangban. A Bükk-hegységben barlangot neveztek el róla. 1950. március 6-án hunyt el Budapesten.