A Sopron Fő terén lévő Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kora gótikus templomban, népies nevén Kecske-templomban két szószék van. A padsorok fölé magasodó, levéldíszekkel, szobrokkal, domborművekkel díszített „hagyományos” szószék, mely a II. vatikáni zsinatig (1962–1965) a prédikálás színhelyéül szolgált, a XVIII. században készült. A templom északi falán, a Széchényiek síremléke mellett mintegy megbújva még egy szószék található a templomban, mely része a magyar történelemnek, ugyanis a hagyomány szerint erről, az egykoron fából készült szószékről prédikált, mondott buzdító beszédet Giovanni di Capestrano, azaz Kapisztrán János (1386–1456) a kereszt, a kereszténység megvédése érdekében. Az 1724-ben szentté avatott ferences rendi szerzetest a spanyol származású III. Kallixtusz pápa (1378–1458) bízta meg, hogy hirdesse Magyarországon a török elleni hadjáratot. Kapisztrán 1456. április 15-én indult el Budáról, hogy országszerte meghirdesse a keresztes hadjáratot, így érkezett Sopronba is. Prédikációját és buzdító beszédét valószínűleg a Fő téren mondta el, arról a bizonyos fából készült szószékről, melyet később márvánnyal burkoltak, és ma a templom egyik értékes és becses darabja.

Epilógus: A nándorfehérvári diadal 1456 júliusában volt. Alig három héttel később, augusztus 11-én pestisben meghalt a „törökverő” Hunyadi János, október végén pedig a mai Horvátországban lévő újlaki (Ilok) ferences kolostorban úgyszintén pestisben meghalt Kapisztrán János is. A pápától kapott kereszttel ékesített ruhában itt is temették el, de nem sokáig nyugodhatott békében, ugyanis amikor 1526-ban ide is betörtek a törökök, Kapisztrán János holttestét a nagyszőlősi ferences kolostorba menekítették. A reformáció idején, amikor Nagyszőlős hűbérura protestáns hitre tért, feldúlták a kolostort, a szerzeteseket megölték vagy elűzték, a templomban található ereklyéket, így vélhetőleg Kapisztrán János földi maradványait is a rendház kútjába dobták – a holttestnek örökre nyoma veszett...

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás