A ravatalon fekvő Krisztus alatti mezőben olvasható latin szöveg (MONUMENTUM HOC PIETATE CONIUGUM IOANNIS ET ELISABETHAE BOMIER) szerint az állíttató egy házaspár, Bomler János soproni bádogosmester és felesége, Grossmann Erzsébet, akik koruk nagy adakozói voltak, életükben több jótékonysági alapítványt létesítettek, haláluk után pedig minden vagyonukat a katolikus egyházra hagyták. „A szoboregyüttes a historizmus korának jellegzetes és művészi kvalitásait tekintve kiemelkedő színvonalú alkotása. A kompozíció architektonikus megjelenése monumentális, mint a gótikus székesegyházak, s közelebb lépve ugyanúgy, mint azok finom ornamentális részleteivel, kőcsipkéivel a racionalitáson túlinak tűnik, elérve ezzel azt a célt, hogy meghatározó élménnyé váljon a néző számára.” – fogalmazott Sütő József Munkácsy Mihály-díjas kőszobrász–restaurátor, akinek vezetésével 2016-ban restaurálták a keresztet.