Az Alsólövérekben, a Béke út és a Mikoviny út között húzódik a Hunyadi János utca. Egy 19. század végén készült térkép szerint egykor itt volt a Seidenplantage (szederkert, később Meyne-telep), ahol a faiskolában nevelték a Sopronba vezető utak mellé kiültetett szederfákat. 1910 körül Nyúl utcaként emlegették, a soproniak ugyanis gyakran vadásztak itt nyúlra és más vadra. Később az itt lakók méltóságteljesebb nevet kívántak adni az utcának, így kapta 1927-ben Hunyadi János nevét. Az 1920-as évek végén szabadon álló és zártsorú családi házak épültek itt változatos homlokzatokkal.

A Mikoviny út találkozásánál, a 32-es szám alatt ma is áll Füredi Oszkár építész bátor épületkompozíciója, amelyet Bettelheim Lipótnak épített 1933-ban.

A második világháborúban a vasút közelsége miatt több bombatalálat érte az utcát, így pusztult el többek között a Béke út és a Hunyadi János utca sarkán álló tornyos lakóház is (Győrváry-ház), melynek helyére a KISZ művelődési ház/ Bors László Egyetemi Ifjúsági Ház került.

Az utcának ezt a végét az emblematikus Hattyúskút (Schwanenbrunnen) zárja le, melyet Vasata József készített. 1917-ben állították fel az Orsolya téren, majd tizenkét év után, 1929-ben költöztették át a Hunyadi János utcába, mert szellemiségét a városszépítő egyesület nem találta kellően méltónak a térhez. A kút legendája a soproni egyetemi diákság körében ismert. Egy, a vizsgáin sokszor megbukott diáknak azt mondta a professzora, hogy majd akkor fogja őt átengedni, ha a hattyú a kúton kitollasodik. Másnapra a hattyú valóban „kitollasodott”, a diák pedig állítólag átment a vizsgán. De léteznek más elméletek is: dr. Nemky Ernő, az erdészeti tanszék professzora szerint 1932-ben, a gazdasági válság idején elindult Budapestről Sopronba az első filléres vonat, aminek utasait a diákok meg akarták nevettetni, így csirizzel (víz és liszt összekeverve) bekenték a szobrot és tollakat szórtak rá. Vandalizmus miatt a szocializmusban sokáig nem volt látható, majd a restaurálás után elforgatva került vissza helyére, ezért korábbi képek alapján azt hihetnénk, hogy a madár „forog”.

A Hunyadi János utca történetét Török Balázs, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.

Hunyadi János (1407–1456) a magyar történelem egyik legkiválóbb hadvezére volt. Luxemburgi Zsigmond magyar királyt több külföldi útjára elkísérte. 1444-ben jelen volt az Ulászló eleste miatt elveszett várnai csatában, mely után maga is fogságba esett. 1446-ban a rákosi országgyűlés kormányzóvá választotta, de erről később lemondott az elvesztett rigómezei csata után. A többszörös túlerő ellenére 1456-ban szétverte a török szultán seregét Nándorfehérvárnál. A diadal utáni pestisjárvány okozta halálát. Fia I. Mátyás néven 1458-tól 1490-ig volt magyar király. 

Tekintse meg kvízünket!