A Vak Bottyán utca a város kurucdombi részén található, a Bercsényi Miklós utcát köti össze a Thököly térrel, az egykori Schönherr malom irányába tartva. Az 1920-as években épültek első házai, 1927 óta viseli jelenlegi nevét.

A közterület az egykori Schlagbruckäcker dűlőrész mentén helyezkedik el. A várostól délkeletre eső dombos részt korábban Lénárt-dombnak vagy Lénárt-hegynek nevezték. A 15. század közepén készült Lénárt-kereszt eredetileg a Kis-Pócsi kapu közelében állt. 1705–1706-ban Vak Bottyán katonáival innen lőtte ágyúval a várost; ettől kezdve honosodott meg a Kurucdomb elnevezés. A Lénárt-kereszt 1885-ben került a mai Kurucdomb sor és Klebelsberg Kunó tér közti területre. 1933 óta mai helyén, a Bécsi utcában áll.

Az első szélmalmot a Kurucdombon Salzmann Károly építette 1841 és 1845 között. Miután eladósodott, a malom épülete a város tulajdonába került és 1876-tól 1918-ig kaszárnyaként működött, később szükséglakásokat alakítottak ki benne. A lakásokon kívül óvoda működik jelenleg az épületben, de 1989–2012 között itt kapott helyet a kurucdombi fiókkönyvtár is.

A Halász Miklós sporttelepet 1978-ban adták át, és 2015-ben újult meg.

A Vak Bottyán utcától nem messze volt az egyik városi mészégető, és kicsit távolabb az 1930-as években kőbánya is működött. Az utcától délre helyezkedett el a soproni orsolyita apácák kertje. Az Apácakertet féltve őrizték, ugyanis itt termesztettek zöldséget és gyümölcsöt, valamint a leánynevelő intézet növendékeinek is tartottak itt foglalkozásokat. A kerttel szembeni telkek alatt pincék is voltak, amelyeket a második világháborúban légoltalmi pincének használtak. A szerzetesrendek feloszlatása után az egykori Dózsa tsz dolgozói kaptak itt földterületeket. Az Apácakert a 2000-es évektől fokozatosan beépült, helyén már kulturált lakóövezet van. Szintén az orsolyita apácák állították 1930 körül a Vak Bottyán – Bercsényi Miklós utca sarkán álló keresztet.

A környéken élők közül sokan foglalkoztak bortermeléssel, illetve szőlő- és gyümölcstermesztéssel.

A Vak Bottyán utca történetét ifjabb Nemes András, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.

Vak Bottyán (Bottyán János), a Rákóczi-szabadságharc tehetséges hadvezére 1642 körül született Esztergomban. Kezdetben császári oldalon harcolt. Részt vett Esztergom, majd Buda visszafoglalásában. 1704-től a magyar szabadságharcos sereg (kurucok) oldalán küzdött. 1705 decemberében kiszorította a Dunántúlról a császári sereget, és Sopront is megostromolta, de elfoglalni nem tudta. 1706-tól a Dunántúl kormányzója, majd a bányavárosok katonai parancsnoka. 1709-ben halt meg.

Tekintse meg kvízünket!