Egy 1622-es városábrázolás is igazolja, hogy a mai Petőfi téren egy tó terült el, amelyet a 19. század elején töltöttek fel. 1800-ban Palatinus tér lett a közterület neve, ez latinul nádort jelent. Azért nevezték így, mert a téren álló Pejachevich-házban több hétig lakott József nádor. A 19. század első felében aztán Kaszinó tér lett a neve, mivel a Liszt Ferenc utcai sarkon állt egykor a Régi Kaszinó, a helyén jelenleg a Kozmutza-iskola van. 1841-ben épült fel a mai színház helyén a klasszicista soproni színház, ekkor még Sétatérnek is nevezték a területet, de 1869-ben a színjátszás palotájáról Színház tér lett. A szabadságharc költőjének nevét 1906 óta viseli. A ma is álló, szecessziós színház 1909-ben épült, mivel a korábbi épület balesetveszélyes állapotba került.

A Petőfi tér ma is a város egyik legvonzóbb közterülete. Több szobor is díszítette: Liszt Ferenc képmását például 1893-ban állították fel, ma ez az alkotás a Liszt-központ bejáratánál van. 1929-ben avatták a Lord Rothermere emlékművet, amit a második világháború után eltávolítottak. 1974-ben helyezték el Petőfi Sándor alakját a téren, amely később a másik oldalra került. A szökőkutat 2011-ben adták át.

Fontos személyiségek is megfordultak itt, köztük Liszt Ferenc, aki 1820-ban (9 évesen) adta első koncertjét a Régi Kaszinóban. Járt itt IV. Károly, Magyarország utolsó királya is, aki a mai 5-ös szám alatt, a Pejachevich-palotában nevelkedett 1893–1896 között.

Bár a téren csak az utóbbi évszázadok láthatóak szabad szemmel, de Gömöri János régésznek köszönhetően máshogy tekintek körbe, mert évezredes történetét lehetőségem volt felfedezni. 2006-ban kezdődtek az ásatások a mélygarázs miatt, láthattam akkor római kori kemencéket, a 13–14. századi kutat, a középkori épület részleteit és a csatornák maradványai. A modern korból egy izgalmas létesítmény is előbukkant: a második világháborús betonbunkert 1940-ben kezdték kialakítani, és légvédelmi telefonközpontként működött. Az ásatás évében Jánossal személyesen járhattam be a föld alatti létesítményt. A mai napig felejthetetlen emlék…

A Petőfi tér történetét Bolodár Zoltán, a Soproni Múzeum munkatársa mesélte el.

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, 1823–1849) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.

Tekintse meg kvízünket!