– A Brummer család németországi gyökerekkel rendelkezik, de családfakutatásaim során arra jutottam, hogy a 18. század közepén már itt éltek a felmenőim – adott betekintést családja történetébe dr. Brummer Krisztián, a soproni polgármesteri hivatal irodavezetője. – A korabeli nagycenki urbáriumban, amely a jobbágynak a földesura iránti kötelmeit rögzíti, már mind az apai, mind az anyai ági felmenőim, a Szeneczeyek is szerepelnek.

Dr. Brummer Krisztián jogi diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte 2001-ben, ezt követően Ágfalva jegyzőjeként, majd később Szakony és Gyalóka körjegyzőjeként tevékenykedett.

Brummer Krisztián szépapja, Johannes Brummer amellett, hogy gazdálkodó parasztember volt, egyúttal községi elöljáróként is tevékenykedett, így az aláírása szerepel azon az 1850-es jegyzőkönyvön, mely a pontos birtokhatárokat rögzíti a két szomszédos falu, Nagycenk és Sopronkeresztúr (Deutschkreutz) között.
– Mihály dédapám annak a soproni 18. honvéd és népfelkelő gyalogezrednek volt a géppuskása, melynek az emlékműve a Deák téren található – folytatta dr. Brummer Krisztián. – Ott volt a száz évvel ezelőtti ojtozi csatában is. Megható volt számomra, hogy a soproni küldöttség tagjaként a helyszínen vehettem részt a megemlékezésen, sőt, egy előadást is tarthattam a magyar honvédek egyik leghősiesebb helytállásáról. Dédapámnak volt a nagynénje az a Brummer Róza, aki Széchenyi Béla gróf szakácsnéjaként dolgozott a kastélyban, a férje pedig Satek Imre, aki parádéskocsisa és belső inasa volt a Széchenyieknek. Ő felelt a család értékes holmijaiért, huszáregyenruhája pedig ma múzeumi tárgy a nagycenki Széchenyi-emlékmúzeumban.

A polgármesteri hivatal irodavezetőjének édesapja a soproni húsiparban tevékenykedett, üzemvezetője volt az egykori Hátulsó utcai gyárnak, illetve a Győri úti vágóhídnak, a szakmát pedig még a méltán nagy hírű, a párizsi világkiállításon is díjazott Schneeberger Adolftól tanulta. Talán éppen ezért voltak a soproni felvágottak később is oly ízletesek, mert azokat az államosítást követően is a hagyományos, eredeti receptek szerint készítették.

– Az anyai családfa is Nagycenkhez kötődik, Szeneczey László nagypapa aranykoszorús gazda volt, az ötvenes–hatvanas években a téesz fiatal agronómusai rendszeresen tőle kértek tanácsokat. Nagypapa ma a család élő lexikona, 93 éves, ő még emlékszik a Hangya Szövetkezet nyitott árudájára, és mesél arról, amikor jeget hordtak a téglás tóról. Jó, hogy köztünk van – kapocs a múlt és a jelen között… – zárta dr. Brummer Krisztián.

Családi háttér

1975-ben született Sopronban. Édesapja élelmiszeripari technikus volt, a rendszerváltást követően létrehozott egy családi borászatot is, haláláig az Országos Gazdaszövetség elnökeként is tevékenykedett. Édesanyja angol női szabó. Felesége fogtechnikus, kislányaik, Luca és Emese még általános iskolások.