– Kinga ikertestvére, Attila egyetemi évfolyamtársam volt – kezdte dr. Héjj Botond. – Egyre erőszakosabban kértem, hogy hozzon létre egy „véletlen” találkozást. Ez végül a Széchenyi téri egykori Tejivóban jött létre.

– Természetesen én is nézegettem Attila évfolyamtársait, és éppen Botondon akadt meg a szemem, mégpedig azért, mert hasonlított az akkori kedvenc színészemre, Kozák Andrásra – folytatta dr. Gerencsér Kinga. – Az első alkalmat követően aztán egyre rendszeresebben találkozgattunk. Amikor én is egyetemista, valamint Botondhoz hasonlóan kollégista is lettem, ez egyszerűbbé is vált.

1971 tavaszán a bánfalvi moziban, a Rómeó és Júlia film alatt fogta meg először Botond Kinga kezét. Botond 1973-ban június 25-én vette át erdőmérnöki diplomáját, négy nappal később a budavári Mátyás-főtemplom oltára elé vezette az akkor harmadéves faiparimérnök-hallgató Kingát. Az esküvői vacsora után indultak a nászútra az akkori Jugoszláviába, Porečre (ma Horvátország).

– Emlékezetes és gyönyörű volt az utazás, azóta kerek és nem kerek évfordulóinkon többször is visszamentünk ebbe a festői szépségű városba. Éppen most is oda készülünk, a gyerekeinktől ezt kaptuk ajándékként, ez lesz az „aranylakodalmi nászutunk” – mondta dr. Héjj Botond.

Kétévi távházasságot követően Verőcén kezdte el közös életét a két fiatal mérnök. 1977-ben megszületett Bulcsú fiuk, majd rá egy évre Botond. 1980-ban mindketten Sopronban kaptak állást, Botond az Erdészeti Tudományos Intézetben, Kinga pedig a Soproni Egyetemen, úgyhogy Boglárka 1987-ben már itt született.

– Az ötven év gyorsan elrepült, és most, hogy készülünk az „aranylakodalmi nászútra”, a költő szavai jutnak eszembe: „Hol a násznép, amely ma ötven éve/ Körülfogá az ifju mátkapárt?/ S hol a szív, mely vágyban dobogva, égve,/ Az esküszó- s a szent áldásra várt?/ A vendégek lassan mind szétoszoltak,/ Nyugtatva rég a néma temetők.../ S megvan java a régi vonzalomnak/ Tinálatok, hűn aggott szeretők!” – idézte zárásként Tompa Mihály sorait Kinga.

Dr. Gerencsér Kinga 1949-ben született Zalacsányban. Okleveles faipari mérnök, több szakkönyv és egyetemi jegyzet szerzője, az elmúlt évben Zöld Toll-díjjal tüntették ki, a Soproni Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Dr. Héjj Botond 1950-ben született Budapesten. Okleveles erdőmérnök, számos szakmai könyv szerzője, a Soproni Egyetem címzetes egyetemi tanára.