– Először a jobb lábamon az Achilles-ín gyulladt be, folyadék is volt benne, ezt kezelni kellett – mondta idei kálváriájáról a 33 éves kosaras. – Kicsit talán túl korán tértem vissza ebből a sérülésemből, csak egy meccsen tudtam játszani, utána az Achilles-em mellett egy izom szakadt be, ezért ismét kiestem a játékból. Decemberben elkezdtem kosarazni, azonban január elején egy edzésen lerántottak, aminek következtében magam alá fordult a bal bokám. Nem akartam elhinni, hogy megint csak a maródiak listájára kerültem. Borzasztó frusztráló volt, hogy úgy telt el a szezon jelentős része, hogy szinte alig játszottam bajnokin.

Supola Zoltán január végéig nem tudta terhelni a bal lábát. Visszatérni a bravúros, Paks elleni győzelem alkalmával tudott, igaz, elmondása szerint még messze nincs 100 százalékos állapotban.

– Az idei szezonban már az is öröm, hogy egyáltalán pályára tudtam lépni – folytatta a hátvéd. – Azért is sajnáltam, hogy nem tudtam segíteni a csapatot, mert decemberben kiváló szériában voltunk, a Falcót is le tudtuk győzni. Utána kis törés állt be a csapat játékában, amiben nyilván szerepe volt az irányítónk, Antonio Jackson távozásának is. Az 1-es poszton szereplő kosaras az egész csapat játékát nagyon befolyásolja, ezért természetes volt, hogy kisebb hullámvölgybe kerültünk, hiszen akkor még alig ismertük az új játékszervezőt, Jon Elmore-t. A Paks elleni győzelem viszont biztató a jövőre nézve.

Supola Zoltán szerint reális esélye van a csapatnak a nyolc közé kerülésre. Ehhez arra van szükség, hogy hazai pályán még a rangadókat is megnyerjék, a Kecskemét ellen pedig idegenben kellene győzni.