– Szezon közben három légióst is cserélt a csapat, miért volt szükség ezekre a változtatásokra?

– Mindegyik esetben másról volt szó: centerposzton Banyard nem hozta azt a szintet, ami elvárás lett volna a klub részéről, Sidibe érkezésével sokat javultunk belső posztokon, jóval több a lepattanónk. Archibaldnál nem a játék minőségével volt probléma, egyszerűen nem jelent meg a téli szünet utáni első edzésen, ez nem megengedhető profi kosárlabdázó esetében. Ma­this más típusú játékos, inkább a dobásai dominálnak, ugyanakkor sokoldalú kosaras, több variációs lehetőségünk lett érkezésével. Tulio da Silva esetében pedig a kellő fizikalitást hiányoltuk támadásban és védekezésben is, végül a szerződésbontás mellett döntöttünk. A helyére érkező Gill csak egy meccsen szerepelt, akkor biztató játékot mutatott, remélem, tartja ezt a formáját.

– Végéhez közeledik az alapszakasz, van esély feljebb lépni a tabellán, esetleg négy közé kerülni?

– Azt gondolom, a realitás talaján kell maradnunk. Nagyon szoros a mezőny, nem csak a szerzett pontok, de sok esetben a pontkülönbség dönti el az adott helyezést. Mivel gyengébben kezdtük a szezont, sok csapattal szemben negatív a pontkülönbség az egymás ellen vívott meccsek alapján. Továbbra is az jellemző a férfibajnokságban, hogy hazai pályán mindenki dominál, kevés vendéggyőzelem születik. Nekünk az a reális célunk, hogy a 8 közé jussunk az alapszakaszban. A rájátszásban pedig – a Falco KC-t leszámítva – minden csapat ellen lehet valós esélyünk a párharcban.

– A csapat egyik fiatalja, Polster Attila hosszú sérülés után tért vissza, mennyire lehet segítségére az együttesnek?

– Örülünk, hogy műtétje után már Attila is teljes edzésmunkát végez, mérkőzésen is pályára lépett. Egyelőre messze van a csúcsformájától, de ez természetes fél év kihagyás után. Lassú folyamat, amíg a legjobbját tudja nyújtani, de edzéseken már látunk tőle biztató jeleket, meg kell találnia a helyét a játékrendszerünkben.

Tekintse meg kvízünket!