– Ikertestvéreddel riválisok vagytok? Hiszen ugyanazon a poszton szerepeltek.

– Nem, egyáltalán nem, sőt! Együtt kezdtünk kosárlabdázni, ismerjük egymás mozgását, gondolatait, képességeit, ezért kiválóan megértjük egymást a pályán. Réka klasszikus 3-as, azaz bedobó, én viszont a 3-as mellett 2-es poszton is otthonosan érzem magam.

– Komoly döntés volt, hogy Sopronba igazoltok a Csata utánpótlás-együtteséből...

– Hétévesen kezdtünk el kosárlabdázni, nagyon sokat tanultunk a Csatánál, kiváló szakemberekkel dolgoztunk együtt. Ugyanakkor úgy éreztük, hogy eljött az idő a váltásra. Szerepet játszott a döntésünkben az is, hogy a Csatának megszűnt a profi felnőttcsapata. A Sopron Basketnél lehetőséget kínáltak arra, hogy a felnőttcsapatban játszhatunk, és ez valóan így történt az idei szezonban. Úgy érzem, kiváló döntést hoztunk.

– A Sopronba igazolás alapjaiban változtatta meg az életeteket, hiszen költözéssel is járt, a család támogatott benneteket?

– A családunkban sokan sportoltak nagyon magas szinten. Nagymamám kézilabdázó, nagypapám kosárlabdázó volt, idősebb nővérünk is komolyan kosarazott. A mi döntésünk volt, hogy Sopronba igazoltunk, de mindent átbeszéltünk a családdal, és maximálisan támogatták az elhatározásunkat.

– Hogy érzed magad Sopronban?

– Egy nagyon profi és szervezett klubhoz érkezem, én pedig tele vagyok bizonyítási vággyal: tudom, hogy rengeteget kell dolgoznom azért, hogy bekerülhessek a Sopron Basket keretébe. Nem vagyok még meghatározó játékos, de 17 évesen nem is várom ezt magamtól, és a klub részéről sem ez a prioritás. A profi együttes mellett rendszeresen játszom a Sportdarázs csapatában és az U18-asok között is. Azt gondolom, a legjobb helyen vagyunk ahhoz, hogy valóban profi kosárlabdázókká váljunk ikertestvéremmel együtt.

– Milyen érzés a Sopron Basket játékosának lenni?

– Önmagában az, hogy olyan legendás játékosokkal edzhetek nap mint nap, mint Jelena Brooks vagy Fegyverneky Zsófia, hatalmas élmény. Ugyanakkor előttem vannak azok a fiatal játékosok is, akik ma már komoly szerepet kapnak a profi csapatban, de utánpótláskorú kosárlabdázóként kerültek Sopronba, például Sitku Zsuzsi és Varga Alíz. Szeretnék ikertestvéremmel együtt hasonló utat bejárni. Teljes mértékben azonosulni tudok a klub által képviselt filozófiával, hiszek abban, hogy itt minden körülmény adott a fejlődésemhez. Csak rajtam múlik, hogy minden nappal egy picivel jobb és rutinosabb kosárlabdázóvá váljak. Hosszabb távon szeretnék én is felnőttválogatott lenni, nagy álmom, hogy szerepeljek az Euroligában, illetve Amerikában, a WNBA-ben.

Tekintse meg kvízünket!