Titkainkat, bizalmasabb információinkat sokszor suttogva meséljük el másoknak... Ezért is nevezték el Suttogó köveknek a Soproni Múzeum egyik népszerű kiállítását, mely a múzeum kőtárában, a csendes boltívek alatt mesél a látogatóknak Scarbantia és környéke múltjáról. A tárlat – amely az 1960-as évek óta látogatható – Magyarország egyik legjelentősebb római kori kőtára, több mint 80 műtárggyal. A múzeumnegyed újranyitásával a kiállítás is megújult, a köveket restaurálták.

Feltárulnak a múlt titkai

A több ezer éves sírkövek és szobrok feliratait, ikonográfiáit lefordítva megtudhatjuk az egykor városunkban élt emberek titkait. – A sírköveket vizsgálva magunk fedezhetjük fel az itt élt emberek történeteit – kezdte Kovács Dániel régész. – Egykori római polgárokkal „találkozhatunk” itt, veteránokkal, kereskedőkkel és a helyi, kelta származású lakossággal, gyerekeikkel és rabszolgáikkal.

A feliratokat, illetve a sírköveken látható ábrázolásokat viszont érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis több esetben is ellentmondanak egymásnak. Mit keres egy lovas ábrázolás a hivatali dolgozó sírkövén? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a tárlat bejárása során. A régmúlt idők szokása szerint a halottakat sokszor kedvenc személyes tárgyaikkal temették el. A feltárások során a múzeum munkatársai ezekből a tárgyakból és a kőemlékekből vontak le következtetéseket, és igyekeztek rekonstruálni a régen itt élt emberek életét.

Mérföldkő a római időkből

A sírkövek mellett a római vallás faragott kőemlékei is helyet kaptak a tárlatban. A capitoliumi triász (Jupiter, Juno, Minerva) római kori márványait, Silvanus, Ceres, Nemesis és Diana töredékesen fennmaradt oltárait is kiállították. A római istenek mellett a keleti misztériumvallásokat képviselő Mithrász, valamint az egyiptomi eredetű Ízisz és Ozirisz kőemlékei is láthatóak. A kiállítás egyedülálló darabja egy mérföldkő, mely szintén a római időkből maradt fenn. – Sokakat meglep, de az itt látható mérföldkő ugyanúgy funkcionált a régmúlt időkben, akárcsak a mai táblák – folytatta Kovács Dániel. – Azt is tudjuk, hogy egy római mérföld 1481 méternek felelt meg.

Interaktív tárlat

A kiállítást többféle interaktív elemmel is igyekeztek színesíteni a múzeum munkatársai. Magyar és angol nyelvű hallgatópontokat helyeztek el a jelentősebb kőemlékeknél, melyek hosszabb történeteket mesélnek az adott műtárgyakról. A hátsó teremben található forgótárcsán összepárosíthatjuk egymással a görög és a római isteneket. A capitoliumi szobrok előtti padokra leülve a fejünk fölé lógó lámpa kezd el mesélni. – A hangfelvételen keresztül közelebbről is megismerhetjük Jupiter, Juno és Minerva történeteit. Többek között megtudhatjuk azt is, hogy a szobrokat nem városunkban készítették. A Római Birodalom egyik műhelyében készültek, úgy szállították ide, Sopronba – zárta a régész.

Tekintse meg kvízünket!