1995

Brennbergbánya egy darab nosztalgia 

A brennbergi völgy a Soproni-hegység egyik legszebb része: a városból kivezető út fenyvesek, rétek között kanyarog. Ez a vidék mind földrajzi vonatkozásban, mind növényzetét tekintve alpesi, állatvilága is alpesalji jellegű, hangulata páratlan az országban. Egy 1835-ben készült kis épületben, az Óbrennbergi út 14. szám alatt látható a Brennbergbányai Bányász Emlékmúzeum. Az 1968-ban megnyitott kis múzeumban a 200 éves brennbergi bányászmúlt tárgyi emlékeivel, bányászruhákkal, bányászlakás-berendezéssel, szerszámokkal és az írott emlékekkel, a brennbergi munkásmozgalom dokumentumaival, szerződésekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Időnként föl-föl röppen a hír, miszerint újra megnyitnák a brennbergi bányát, s hogy ez rentábilis lenne: az ilyetén hírek mindeddig megalapozatlannak bizonyultak. Brennberg feltehetően marad az, ami: egyedülálló ipartörténeti emlék. Kétszáz éves múltjával tükrözi Magyarország szénbányászatainak hőskorát, fejlődését: itt kristályosodtak ki a hazai szénjogi viszonyok, itt alakítottak ki hazánkban mindaddig ismeretlen fejtésmódokat, alkalmaztak elsők között gőzgépet. Marad egy darab magyar történelem, nosztalgiája a jó hazai szénnek. (Magyarország)

1970

Határsértőt fogtak a brennbergi úttörők 

A brennbergi Soproni Laci és Bella Andris fociedzésről indult hazafelé, amikor észrevettek egy gyanús férfit. Brennbergbányán, ebben a határszéli kis faluban mindenki ismeri egymást. Ha idegen jön, azonnal feltűnik a helybélieknek. Ez az ember ráadásul azonnal ideges lett, amint észrevette, hogy a két fiú figyeli, sőt a nyomába is szegődtek. Először csak játékból, gyakorlásból, hogy kipróbálják, amit a határőr-foglalkozásokon tanultak. De valahogy komolyabbra fordult a dolog. Az ember egy család után érdeklődött valakitől, majd elkanyarodott Vadász Gézáék felé, egyszer csak eltűnt. A fiúk azonnal telefonáltak az őrsre és személyleírást adtak az idegenről. Később megtudták: át akart szökni a határon. Brennbergbányán kitűnő úttörő határőrszakasz működik. Nemrég indultak a soproni haditúrán, és a sok résztvevő között elsők lettek. Kié az érdem? Elsősorban az övék, a fiúké, lányoké. De az igazi határőröké is, akik segítették őket, átadták tudományukat. (Pajtás)

1920

Megalakult a Pannónia Szálló Részvénytársaság

Az 1919 decemberében megtartott alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabály. A vállalat tárgya: a Sopronban levő Pannónia Szálló épületeinek, a szálló, vendéglő és kávéház és ezek berendezésének megvásárlása, továbbá a Magyar Király Szálló bérbevétele, berendezésének megvétele, ezen üzemeknek a mai kor igényeinek megfelelő átalakítása és üzemben tartása, akár házi kezelés, akár bérbeadás útján, továbbá az ezen üzemek fejlesztéséhez, kibővítéséhez és jövedelmezőbbé tételéhez szükségesnek mutatkozó új üzemek létesítése, alapítása és folytatása és pedig ugyancsak házi kezelés mellett, avagy bérbeadása útján. Az 1919. évi november hó 18. napján megtartott alakuló közgyűlésen az alapítók elnökké Seidl Samu kereskedő, soproni lakost, alelnökké Pistel Miksa magánzó, soproni lakost, és igazgatósági tagokká Feigl Gyula magánzó, Groszner Pál borkereskedő, dr. Müller József ügyvéd, Roth Gusztáv czukrász, dr. Thurner Mihály polgármester, Szüsz Károly kávéház-tulajdonos és Zwinz Károly bankigazgató, soproni lakosokat nevezte ki, akiknek ebbeli minősége és czég­jegyzési jogosultsága bejegyeztetett. (Központi Értesítő)

Összeállította: Pluzsik Tamás