1994

Nem lesz kisvasút a Fertőre 

Meghiúsulni látszik a „vasfüggöny kisvasút” terve, amelyet egy Balogh Gyula nevű vasútmérnök javaslatára Sopron város önkormányzata is pártfogásba vett. Ezt a sínpárt az egykori vasfüggöny nyomvonalán tervezik építeni, s egyúttal összekötni a várost a Fertő tóval. Az elképzelések szerint a megépítendő vasút érintené a híres, 1989-es sopronpusztai „piknik” helyszínét is, ahol egy öt–hatszáz méteres darabon visszaállítanák az egykori vasfüggönyt, s évről évre felelevenítenék a nevezetes határnyitást. Kár, hogy a nosztalgiára építő koncepciót, noha a felmérések szerint még vagy tíz évig hasznosítani lehetne a németek országegyesítő emlékeit, keresztezik a realitások. A mintegy két–háromszáz millió forintot kitevő költségeket a helyi vállalkozók meghiteleznék, de ebben az esetben a pénz nem elég az üdvösséghez. A nyomvonal tulajdonviszonyai rendezetlenek, időközben ugyanis kiderült, hogy az ötvenes években a vasfüggöny alatti területet nem államosították. Ám ez csak annak meglepő, aki nem tudja, hogy az ötvenes években, legalábbis a telekkönyv tanúsága szerint még a fertődi Esterházy-kastély tulajdonjoga sem változott meg. Úgy tetszik, bár Sopron kétségtelenül a legdinamikusabban fejlődő magyar települések egyike, mégsem a korlátlan lehetőségek városa. (168 óra)

1969

Ötvenhárom szocialista brigád a soproni Pamutiparban

A szocialista brigádmozgalomnak szép múltja van a soproni Pamutiparban. Az elmúlt években mindjobban izmosodott a mozgalom a gyárban. A három szakmány brigádja külön-külön rendezett ünnepségen kapták meg munkájuk méltó jutalmát. Érdekes visszapillantani az elmúlt három évre. Az 1966-os évben 33 munkabrigád versenyzett és 18 nyerte el a kitüntető címet. A következő évben már 44 munkabrigád tevékenykedett és 40 nyerte el a szocialista címet. Tavaly 56 brigád igyekezett a címet megszerezni és 53 meg is kapta. A tanácskozáson Drescher Nándor, a „Forradalmi brigád” vezetője beszámolt az országos találkozóról. Sokat vitáztak azon, hogy miként lehetne jobban felhasználni a szocialista brigádmozgalmat a politikai tömegmunka színvonalának javítására és hatókörének bővítésére. Három ünnepi összejövetel kovácsolta még szorosabbá a brigádok baráti összefogását. Grichisch Károly igazgató, Bencsik Károly, a szakszervezeti bizottság elnöke, Fekete Ferenc főmérnök, Horváth Károly, a termelési bizottság elnöke voltak az egyes ünnepségek szónokai és a zászlók, oklevelek, jelvények, pénzjutalmak átadói. Az ünnepséget követő baráti összejöveteleken sok hasznos és előrevivő javaslat is elhangzott. Így például Wágner Rezsőné, a „Forradalmi brigád” tagja javasolta, hogy a brigádok reszortfelelősei számára a szakszervezeti bizottság szervezzen néhány előadásból álló tanfolyamot. (Kisalföld)

1919

Horthy Sopronban

Horthy fővezér urat nagy dísszel fogadták Sopronban, üdvözlésére megjelentek a hatóságok képviselői is és hosszabb-rövidebb beszédeket intéztek hozzá. A fővezér az üdvözlő beszédekre meglehetősen röviden válaszolt. Örömének adott kifejezést, hogy a sors Sopront megkímélte az idegen megszállástól, majd kijelentette: „Magyarország területi épsége történelmi valóság és természeti szükség, ezt a világrendet még egy párisi ügyvéd hatalmi tébolya sem fogja tudni feje tetejére állítani. Nekünk nincs szükségünk még csak népszavazásra sem, mert még a látszatát is kerülni akarjuk a jogföladásnak.” (Népszava)

Összeállította: Pluzsik Tamás