– Harmadik ciklusát kezdi a Soproni Múzeum élén igazgatóként. Hogyan értékelné az elmúlt évek munkáját, mire a legbüszkébb?

– 2012-ig a Győr–Moson–Sopron Megyei Múzeum Igazgatóságának tagintézményeként, tagmúzeumi státuszban működött az intézményünk. 2013. január elsején kerültünk Sopron város fenntartásába, ami egyértelmű előnyökkel járt. Azóta az egyik legelismertebb területi múzeummá váltunk, javult a gazdálkodás, folyamatosak a fejlesztések. A város 2012-ben fejezte be a Tűztorony felújítását, 2017-ben megnyílt a Macskakő Gyermekmúzeum. A legnagyobb vonzerejű rendezvényünk a múzeumok éjszakája, melyen több mint kétezer ember megfordul.

– Tavaly mennyi látogatójuk volt? Melyik a legnépszerűbb kiállítás?

– 2017-ben közel 88 ezer embert fogadtunk, egy visszafogott, de biztosnak tűnő emelkedés figyelhető meg a látogatói számban. A legtöbben még mindig a Tűztoronyra kíváncsiak, itt több fajta jegykonstrukciót is kialakítottunk, hogy mindenki megtalálja a legkedvezőbbet, illetve újdonság, hogy megnyitottunk egy szintet az eddigi látogatótér fölött, ahol egy interaktív vetítésen például a soproni tűzvészt is felidézik. A Macskakő Gyermekmúzeum nemcsak a látogatók körében népszerű, tavaly múzeumpedagógiai nívódíjat nyert, a napokban pedig megkapja az év kiállítása címet. Ez egy fantasztikus elismerés nekünk, hiszen egy évben csak egy tárlat kapja meg ezt a díjat, amelyért olyan neves múzeumok is versengtek, mint a Terror Háza vagy a Hadtörténeti Múzeum.

– Melyek a legfontosabb tervek a következő időszakra?

– Korszakos fejlesztés kezdődött el a múzeumban. Egyrészt lezárult a Lenck-villa felújításának a tervezési szakasza, itt a napokban átvette a munkaterületet a kivitelező, és kezdődik a felújítás. Egy olyan kiállítást alakítunk ki, amely a mai nyelven mutatja be a soproni kézművesség hagyományait. Ezzel párhuzamosan tart az úgynevezett Múzeumnegyed kialakítása, a Storno- a Fabricius- és a Tábornokház egybenyitásával alakul ki az új épületegyüttes. A Tábornok-házban három új tárlat is helyet kap, az egyik Sopron és a korona kapcsolatáról szól, a másik a XIX. századi polgári lakásokat mutatja be, a harmadik pedig Mátyás királyhoz viszi majd közelebb a látogatókat. Mindegyik kiállításnál fontos az interaktivitás, az élményszerzés, hiszen az emberek ma már így szeretnének ismeretekhez jutni. Emellett természetesen folytatjuk a műtárgyak feldolgozását, leltározását, így igyekszünk azokat kutathatóvá tenni és megőrizni a jövő nemzedékeinek.

Dr. habil. Tóth Imre PhD.

Szombathelyen és Pécsen kapott történelem szakos tanári diplomát. Doktori abszolutóriumát szintén a pécsi egyetemen szerezte, itt nyerte el a PhD. minősítést, később a NYME közgazdasági karán habilitált doktor lett. Első munkahelye a Soproni Múzeum jogelődje volt, ahol 2006 óta mint igazgató dolgozik. A múzeumi munka mellett folyamatosan publikál, részt vesz kutatásokban, például az MTA Lendület című programjában. Fő kutatási területe a magyar külpolitika története. A Soproni Egyetem egyetemi docense, a Pécsi Tudományegyetem óraadó tanára, de oktatott már több külföldi egyetemen is.