A várfalmaradványon három oldalán szabad, udvartalan, részben egy-, részben kétemeletes, szabálytalan tömbszerű, rokokó díszes lakóházat Muhm János György kereskedő építtette 1770-ben, majd az ő családjától vásárolta meg 1847-ben Zechmeister György. Ebből az adásvételi szerződésből derül ki, hogy a házhoz hajdanán egy érdekes szolgalmi jog is tartozott: mivel az egykori Nepomuki Szent János-kápolna éppen szemben volt az épülettel, így Szent János ünnepén, az ott folyó ünnepi szentmise alatt a ház kápolnára néző folyosóján az egyházi zenészek muzsikálhattak. Amikor azonban az új városháza építésekor a kápolnát lebontották és azt 1899-ben a Villa soron újból felépítették, értelemszerűen ez a szolgalmi jog okafogyottá vált, az ominózus folyosót ennek megfelelően befalazták. Mint ahogy az épület viselhetné előző tulajdonosainak nevét is, mégis a soproniak Szinay-házként emlegetik, ezzel is utalva az államosítás előtti utolsó tulajdonosára, Szinay Ferenc fűszerkereskedőre. Annak idején ebben a házban lakott dr. Csatkai Endre (1896–1970) Kossuth-díjas művészettörténész, a Soproni Múzeum egykori igazgatója, a Soproni Szemle volt főszerkesztője, akinek emlékét az épületen tábla őrzi.

Fotó és szöveg: Pluzsik Tamás