Dr. Bodnár László a Berzsenyi-gimnáziumban érettségizett, majd miután elsőre nem vették fel a fogorvosi karra, egy évig mentőápolóként dolgozott. Eredetileg baleseti sebésznek készült, de a szülői példa erősebbnek bizonyult. 1991-ben vette kézhez fogorvosi diplomáját Budapesten. Ő a harmadik László a családban és egyúttal a harmadik generáció is, aki fogorvosi rendelőjében betegeket gyógyít.
– Éppen most, a halottak napi temetőlátogatások kapcsán szembesültem azzal, hogy mind a négy dédnagyapám Sopronban van eltemetve, de egyikőjük sem Sopronban született – mesélt felmenőiről dr. Bodnár László. – Bodnár felmenőim Szatmárnémetiből származnak, Alajos dédapám is ott született, majd miután tanítói képesítést szerzett, Sopronba kapott kinevezést, és itt ismerkedett meg a dédanyámmal, egy sarródi módos gazda lányával, Élő Máriával. Így lett több mint egy évszázaddal ezelőtt a családunk soproni. Dédapám testvére, Bodnár István is érdekes életutat futott be: az első világháborúban orosz hadifogságba esett, majd három társával együtt Kínán keresztül akartak hazajutni. Mindhárman képzett muzsikusok voltak, ezért, hogy némi pénzt keressenek, Kínában koncerteket adtak, amiről annak idején tudósított is egy angol nyelvű helyi lap, a Tsingtao Times. Többet sajnos nem tudunk róla, állítólag Kaliforniában telepedett le. László nagyapa 1912-ben Sopronban született, és lényegében ő volt a fogorvosi tradíció megteremtője, bár ő nem végzett egyetemet, először fogtechnikusi képesítést szerzett, majd fogászként praktizált. Nagyapám testvére volt a sokak által még ma is emlegetett Lojzi bácsi, vagyis Bodnár Alajos, az SVSE labdarúgóinak mindenese, akinek a nevét a közelmúltig egy utánpótlás labdarúgó emléktorna is viselte.
– Édesapám kiváló sportember volt, fogorvostan-hallgatóként fel is tették neki a kérdést, hogy labdarúgó akar-e lenni vagy fogorvos, ugyanis több NB I-es klub is csábította. A sport később is fontos szerepet játszott az életében, elsősorban a tenisz. Sajnos én már csak egy évet dolgozhattam vele együtt a rendelőintézetben, de a hivatástudatot, nem utolsó sorban pedig azt, hogy 75 éve folyamatosan fogorvosi rendelő működik a várkerületi házunkban, azt neki köszönhetem. – Édesanyám felmenői – folytatta Bodnár doktor – a környező, jórészt ma már Ausztriához tartozó falvakból kerültek Sopronba. Reuter Lorenz dédapámnak a Magyar utcában volt kávépörkölő üzeme, Jenő nagyapának pedig vegyeskereskedése volt a Várkerületen. Megpróbáltatásokkal és veszélyekkel teli élete volt, a második magyar hadsereggel kikerült a Don-kanyarba, ahol motoros futárszolgálatot teljesített. Mint annyi más családé, a mi családunk története is egy kis szelete a magyar történelemnek, beleértve szűkebb pátriánk, Sopron történet
