Főleg, ha hosszú ideje bajlódik már valaki egy problémájával, szoktam megkérdezni: „A családorvosa mit javasolt?”.

A válasz (sajnos túl sokszor): „Neki ezt nem mondtam el.”. Aztán, a „Miért nem?” kérdésemre a válasz (sajnos túl sokszor): „Mert ő csak egy háziorvos…”.

Ez szerintem szörnyű. Annak a jele, hogy megbomlott/ megbomlik orvos és páciens között az összhang, elmarad a közös gondolkodás, az együttműködés. Pedig egyetlen specialista sem pótolhatja a családorvos összefogó, összetartó, integráló tevékenységét (és akkor még nem is beszéltem az életkorhoz és rizikóhelyzethez kötött szűrések megszervezéséről). Egy specialista akkor hasznos, ha már pontosan tudjuk, hogy van speciális teendő, de mi van/ lesz addig? Addig ki, hogyan jut el?

Dr. Tschürtz Nándor