– Margitot először 1967-ben egy iskolabálon, a Sotex Kultúrházban pillantottam meg – kezdte dr. Vig Péter. – A harsány, kerista lányt kézről kézre adták a táncparketten a fiúk. Én nem álltam be az ő holdudvarába, úgyhogy az első találkozásnak közvetlen folytatása nem lett. Már csak azért sem, mert egyetemi előfelvételisként hamarosan elkezdtem 11 hónapos katonai szolgálatomat Hódmezővásárhelyen.
– Visszahúzódásával nekem is feltűnt Péter, úgyhogy amikor bő egy évvel később, az Egyetemi Színpad Énekek éneke című verses előadóestjének szereplőjeként ismét viszontláttam, már sokkal inkább én szerettem volna közelebbi ismeretségbe kerülni vele – folytatta Vigné Kovács Margit.
Az előadás után az egyetemi KISZ-házból a közönség és a szereplők együtt mentek át a Borostyán cukrászdába, ahol Margit és Péter már egymás mellett ült.
– Mivel Péter egyetemista volt, én pedig a szombathelyi főiskolára jártam, hosszúra nyúlt az udvarlás időszaka. 1972 karácsonyán kérte meg a kezemet, majd 1973. május 5-én már a csapodi templom oltára előtt álltunk. Itt dr. Regős Frigyes plébános (akinél annak idején elsőáldozó is voltam) fogta össze stólával a kezünket – mondta Margit.
Az esküvőt közel százszemélyes „sátoros lakodalom” követte Csapodon, a nászút halasztódott, hisz Péternek készülnie kellett az államvizsgájára, majd hamarosan átvette okleveles erdőmérnöki diplomáját. A fiatalok két évig albérletben laktak, majd 1975 decemberében beköltözhettek a József Attila-lakótelepen lévő első saját otthonukba, négy évvel később pedig megvásárolták és a maguk igényei szerint alakították azt az alsólövéri családi házat, melyben azóta is élnek.
– Túl vagyunk az aranylakodalmunkon, mégsem könnyű megfogalmazni, mi a titka a hosszú és boldog házasságnak. Péterrel két nagyon különböző természet vagyunk, ő egy megfontolt, nyugodt ember, én pedig egy pörgős alkat vagyok, szóval jól kiegészítjük egymást – hangsúlyozta Margit.
– Mit lehet ehhez hozzátenni? Alázat, ami alatt azt értem, hogy soha ne a saját személyiségünket helyezzük előtérbe, hanem a másikét, sőt: mindig a másikét… – zárta Péter.
Vigné Kovács Margit 1948-ban született Csapodon. 1974-ban a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola népművelés-könyvtár szakán szerzett diplomát. Több soproni újság, rádió alapítója, vezetője és főszerkesztője volt, jelenleg nyugdíjasként a Szent Márton-házat vezeti.
Dr. Vig Péter 1948-ban született Budapesten. Erdőmérnöki diplomája mellett mérnöktanár, növényvédő szakmérnök, a Soproni Egyetem Környezet és Földtudományi Intézetének egyetemi docenseként ment nyugdíjba 2012-ben.
