Göncz József a soproni József Attila Gimnáziumban érettségizett, majd némi kitérő után másfél évet hallgatott a jogi karon. Ezt követően hazatért Sopronba és édesapja mellett dolgozott, annak asztalosműhelyében. A rendszerváltás után egy garázsban nyitotta meg első csapágyüzletét, mely hamarosan hazai és nemzetközi hálózattá bővült. Egy súlyos betegség miatt 2000-ben felszámolta addig sikeres vállalkozását, és egy barátjával megalapította a Szép Sopronunk Kiadót, illetve hatalmas képeslapgyűjteményével egy saját archívumot hozott létre.
– Apai felmenőim eredetileg Zala megyeiek voltak, ma a Szlovéniához tartozó Lendva (Lendava) környékén éltek – mesélte Göncz József. – Göncz János dédapám onnan költözött Kónyba. Érdekes, kalandos az ő életútja, ugyanis még jóval a nagy világválság előtt, „kitántorgott Amerikába”, ahonnan, miután megnősült, gyakran hazajárt, szinte ingázott Cleveland és Kóny között. Dédapám minden hazajövetelét követően született egy–egy gyerek, összesen tizenhárom, köztük az én nagyapám, Göncz József. Nagyapa büszke, mokány magyar ember volt, aki egy alkalommal az enesei kocsmában összeverekedett a nyilasokkal, ezért azonnal a frontra vezényelték, és ott a legveszélyesebb alakulthoz, a partizánvadászokhoz osztották be. A visszavonulás során nagyapa megmentett egy zsidó asszonyt és annak gyermekét, innen datálható családunk mélységes empátiája a zsidóság iránt. A háború után visszament Enesére, ahol újfent összeverekedett az egykori nyilasokkal, akik időközben már kommunisták lettek, így ismét pórul járt, elüldözték a faluból.
Göncz József édesapja asztalos volt, akit a Tanácsi Építőipari Vállalat helyezett Győrből Sopronba, itt ismerkedett meg későbbi feleségével, akinek családja tősgyökeres Sopron vármegyei volt.
– Lackner nagymama és a felmenői középpulyaiak (Mittelpullendorf) voltak. Itt ismerkedett meg Lőrincz nagyapával, akit én már sajnos nem ismerhettem, ugyanis a második világháborúban eltűnt a Don-kanyarban.
– Elkötelezett lokálpatrióta soproni vagyok, régi képeslapok és dokumentumok közreadásával eddig tíz kötetben mutattuk be az egykori Sopront és környékét, de én voltam a kezdeményezője annak is, hogy reprint kiadásban megjelent Pollack Miksa, egykori soproni neológ rabbi és történettudós, A zsidók soproni története című, 1896-ban kiadott munkáját is.
Családi háttér: 1959-ben született Sopronban. Édesapja asztalosmester volt, édesanyja a háztartást vezette. Fia, aki dédapja, nagyapja és édesapja után már a negyedik József a sorban, szakmát tanul, kárpitosnak készül.
