A döntőben különösen Balogh „Bubu” volt elemében, aki 45 pontot hintett a fővárosi csapat kosarába. „Balogh Judit a magyar kosárkirálynő, sőt, sokak szerint Európa legjobbja is. Egy biztos, a keze és a gyűrű között a labda halálos biztonsággal „közlekedik”, a szombati bajnoki döntőben egy híján annyi pontot dobott, mint a társai összesen. Rezzenéstelen arccal, látszólag érzelmek nélkül, gépiesen szórta a kosarakat” – írta a Kisalföld.

Az MTK elleni utolsó mérkőzésen az SVSE neve mellett ez állt a jegyzőkönyvben: Balogh 45, Pásztói 13, Csávás 8, Orbán 4, Thomas 16. Csere: Kovács, Ördög, Winter.

Csávás Andrea, a lila-fehérek egyik kulcsjátékosa így vélekedett: – Talán még sosem voltam ilyen boldog. A második félidőben végre jól védekeztünk, és azt hiszem, ezért is nyertünk.

A csapat edzője Magyar András volt, aki az aranyérem megszerzése után közvetlenül ezt nyilatkozta: „Az egész bajnoki évben jól működő emberfogásunkat kénytelenek voltunk feladni egy nagyon jó MTK ellen. A fővárosiakat a második félidei zónánkkal vertük meg” – később pedig egy interjúban emlékezett a régi időkre: – Nagy munka volt, az biztos. Egy évvel korábban érkeztem Sopronba, a feladat a kieső helyen lévő csapat benntartása volt. Ezután kezdtünk kialakítani egy ütőképesebb együttest. Nemcsak a játékosállományt kellett összeállítani, hanem egy olyan stratégiát is ki kellett dolgozni, amellyel sikeres lehet a csapat. Leigazoltuk a kor magyar sztárjátékosát, Balogh Juditot, és amerikai légiósunk, Darene Thomas is nagy segítségünkre volt gyorsaságával, robbanékonyságával.

Valamennyi stábtag és játékos megtette a magáét, a sikeresen megvívott döntő után az egyetemi csarnokban elözönlötték a pályát a szurkolók, és ünnepelték a győzteseket, majd a fieszta a városban is folytatódott. Teli torokból szólt az új rigmus: „Izzik a csarnok, itt a magyar bajnok!”.