A hatalmas érdeklődés elsősorban Papp László háromszoros olimpiai bajnok élménybeszámolójának szólt: bunyós szakkifejezésekkel tarkított, eredeti előadásmódja – különösen a saját pályafutásából merített poénokkal – nagy tetszést aratott a soproni hallgatóság körében. A világklasszis legenda akkoriban a magyar válogatott szövetségi kapitányi tisztjét is betöltötte, így a hazai bokszolók kiválóságai közül többen is ringbe szálltak azon a délelőttön.

A versenyzők bemutatásával egyidejűleg a közönség melegen ünnepelte Adler Zsigmondot, válogatottunk szaktanácsadóját, valamint a 15 éves edzői jubileumát ünneplő Gyevát Gyulát, az SVSE edzőjét, aki egy ideig a válogatott mellett is dolgozott Papp László segítőjeként.

A bemutatómérkőzések során az SVSE legjobbjai léptek szorítóba az utánpótlás-válogatott tagjai ellen. Az első párban Dénes (SVSE) és Németh (KSI) öklözött, majd a soproni Dezamits Tibor ellenfele Szabó (Zalka HSE) volt. A tudósítás szerint az első két menet a soproni magyar ifibajnok nagy fölényét hozta, de az utolsó menetben a jobb erőnlétű Szabó kerekedett fölül. A Láng (Bp. Honvéd) – Szarka Mihály (SVSE) és a Pék (KSI) – Katona József (SVSE) találkozókon a keményebb vendégek mutattak többet, a Metzger (Csepel) – Dezamits Ottó (SVSE) mérkőzésen pedig a soproni versenyző volt aktívabb.

A müncheni olimpiai keret tagjai is megmérkőztek egymással Orbán László (Bp. Honvéd) – Botos András (Bp. Honvéd), Edőcs István (Újpesti Dózsa) – Tóth Imre (Vasas), Orbán Sándor (Bp. Honvéd) – Földes (Venezuela) és Kajdi János (Bp. Honvéd) – Bakonyi Nándor (Bp. Honvéd) párosításban. A tiszteletdíjakat Csonka Győző, a városi TS elnöke osztotta ki a versenyzőknek.

A tervek szerint szerepelt volna Sopronban Gedó György (Vasas) is, de végül mégsem húzott kesztyűt, néhány hónappal később a müncheni olimpián viszont aranyérmet szerzett, míg a bajor fővárosból a soproni gálán remeklő Kajdi János ezüst-, Botos András és Orbán László egyaránt bronzéremmel térhetett haza.