– Miért döntöttél a váltás mellett?

– A Budapest Honvéddal 13. helyen végeztünk az A csoportban, ami nagy bravúrnak számít. Ennek ellenére a klub úgy döntött, hogy egy másik vezetőedzővel képzeli el a jövőt. Nekem a másodedzői tisztséget ajánlották fel, én pedig úgy gondoltam, hogy ez esetben körülnézek a „piacon”, meghallgatom más klubok ajánlatait is. Nagyon örültem Bors Miklós megkeresésének, a klub által vázolt koncepció maximálisan elnyerte tetszésemet, így ma már a Sopron sikereiért dolgozom. Hozzá kell tenni, hogy a Honvéd vezetőivel is megmaradt a jó viszony, egyáltalán nem haraggal váltunk el.

– Meglehetősen fiatal az edzői stáb az SKC-nál. Mi ennek az előnye, esetleg hátránya?

– Igen, mindketten a fiatal korosztályt képviseljük Bors Miklóssal. Ez maximális nyitottságot jelent, illetve lendületet hoz a csapatnak. Komoly kihívásnak tekintjük a feladatunkat, bizonyítani szeretnénk, és a legjobbunkat nyújtani. Az edzői munka sok konfrontációval, stresszel jár, ezt könnyebben viseljük fiatalabb korunkban. Ugyanakkor nyilván előfordulhatnak olyan szituációk, amelyekkel esetleg még nem találkoztunk a munkánk során. Ilyenkor ott van mellettünk Sterbenz László szakmai igazgató, aki sok-sok évnyi edzősködés alatt gyűjtött tapasztalatait megoszthatja velünk.

– Nemcsak a stáb, a csapat is sokat fiatalodott, hiszen Takács Norbert visszavonult, Supola Zoltán pedig nem vállalta az A csoportban a játékot.

– A csapat esetében nem szerencsés egy ilyen mértékű, hirtelen fiatalítás. Tudjuk, hogy szűkös piacról dolgozunk, kevés a rutinos, minőségi, magyar kosárlabdázó. Persze így is vannak ilyen játékosaink, ugyanakkor a csapat légiósait úgy próbáltuk válogatni, hogy legyen vezéregyéniség, aki a kiélezett helyzetekben is képes jó döntéseket hozni a pályán, tudja vezetni az együttest.

– Hogy értékeled az eddig eltelt mérkőzések alapján az SKC játékát?

– Nálam nagyon magasan van a mérce, ha a csapatom játékát nézem. Az biztos, hogy van potenciál az idei SKC-ban, de sok területen kell még csiszolni a játékunkat. Először is lényeges, hogy a kollektív játékban tudjunk fejlődni: ez azt jelenti, hogy megosztjuk a labdát, tudatosan játszunk csapatjátékot, miközben mindenki tartja a rá bízott szerepkört, megoldja a feladatait. Az ellenfél támadásainál pedig szintén lényeges, hogy bizonyos, kulcsfontosságú területeket jobban védjünk, így ugyanis kevesebb kosarat kapunk kiszámítható játékhelyzetekből. A győzelmek mindig pozitív visszacsatolást jelentenek, ebből látszik, hogy jó úton járunk a csapattal. A Körmend elleni súlyos vereség után örültem, hogy abból a helyzetből is fel tudott állni az együttes.

Tekintse meg kvízünket!