– Hogy érzed magad Sopronban, minek köszönhető, hogy ismét az SKC-hoz szerződtél? 

– Kiválóan érzem magam a városban, a csapatunk is kezd egész jól összeállni. Visszatérésemben nagy szerepe volt annak, hogy nagyon jó a kapcsolat köztem és Flevarakis vezetőedző között. A tavalyi, csonka szezonban elvégzett közös munka remek volt, ilyen rövid idő alatt is sikerült megtalálnunk az összhangot. Azonosak voltak a céljaink és elképzeléseink, és úgy gondolom, hogy jobb olyan csapatnál játszani, ahol ismerem az edzőt, mert tudom, mire számíthatok. Egyébként is, ebben a szörnyű járványhelyzetben magam is úgy éreztem, hogy olyan helyen kell lennem, amit ismerek, és ahol otthonosan élhetek – Sopron pedig ilyen hely lett számomra.

– Mennyire nehezíti meg a csapatok dolgát a pandémia?

– Néha nagyon nehéz. El sem tudom képzelni, hogy valaha is lesz még egy szezon, ami az ideihez hasonló. A soron következő mérkőzések időpontjai és helyszínei kiszámíthatatlanok, nagyon nehéz a csapatoknak ritmust fogniuk. De ezek a dolgok sajnos nem rajtam, rajtunk múlnak. Remélem, az összes csapat, játékos a lehető legnagyobb biztonságban és egészségben tudja átvészelni ezt az időszakot, és mielőbb visszaállhat a normálishoz közeli állapot a bajnokság lebonyolításában.

– Hogy értékeled a saját teljesítményed, milyen eredményt vársz a csapattól?

– Úgy gondolom, hogy egyelőre jól megy a játék, de azt is tudom, hogy még sokkal több van bennem. Köszönet a csapatnak, hogy bíznak bennem és támogatnak. Ezek a srácok egytől egyig rendkívül kemény munkát végeznek minden nap. Nagy önbizalmat ad, hogy tudom, ott vannak mellettem, és mindenben számíthatok rájuk. Én hiszek benne, hogy jó esélyünk van a szezon végén kellemes meglepetést is okozni. Lehet, hogy furcsán hangzik, de teljesen csak az első helyezéssel lennék elégedett. Amíg egészségesek tudunk maradni, mindig van esély a győzelmekre. Folytatni kell minden nap a kemény munkát, javítani a játékunkat addig, míg oda nem érünk – akár az első helyre.