A gyerekek sokszor jobban tudják kezelni a digitális eszközöket, mint a szüleik vagy tanáraik, legtöbbször azonban felelőtlenül lubickolnak az interneten. Mindez visszavezethető arra, a hogy ők már digitális bennszülöttek, nem bevándorlók, mint a szüleik. – Az eszköz használatára hamar „ráéreznek”, de ezzel nem jár párhuzamosan a belátás képessége is – kezdte Véghné Kátai Ildikó, a Bűvösvölgy munkatársa. – A következmények felismerését kell megtanítanunk a gyerekeknek. Fontos hogy ott legyen a szülő, és megértesse, hogy hogyan működnek ezek a rendszerek, milyen érdekek állnak a háttérben. Ez nem az eszközök használatáról szól, hanem például a gyerekek személyiségi jogainak védelméről.

– A digitális lábnyom három részre bontható – folytatta Dunaveczki András médiaértés-oktató. – Vannak adatok, amiket tudatosan osztunk meg, vannak, amiket figyelmetlenségből vagy átgondolatlanságból, illetve akadnak olyanok is, amikről nem tudjuk, hogy megosztjuk. A digitális lábnyom mindaz a jel, nyom és megosztás, amelyet „magunk mögött hagyunk”, és amelyből következtetni lehet a tevékenységeinkre. Ez tehát egy adathalmaz, amelyet leginkább egy rólunk készült, több fejezetből álló könyvhöz lehet hasonlítani. Minél részletesebb a könyv, annál részletesebb profilt tudnak rólunk összeállítani a tolvajok egy esetleges adathalászat során. Megkísérelhetik ellopni a pénzünket vagy identitásunkat, megpróbálnak rávenni, hogy feltárjuk személyes adatainkat.

A szakértők szerint a szülő az első és legfontosabb front, akin keresztül kialakulhat az a fajta tudatosság, ami elengedhetetlen, hogy a gyerekek biztonságosan használhassák az online platformokat. – Semmi sem pótolhatja az őszinte és egymásra figyelő kommunikációt – mondta Véghné Kátai Ildikó. – Ha a kezdetektől a szülő nincs ott, és nem tanítja meg a gyereknek, hogy mire kell figyelnie, vagy hogy kell használnia az applikációkat, akkor a pedagógusok vagy a mi erőfeszítéseink kárba vesznek.

Sok esetben azonban a szülő sincs tudatában annak, hogy ez hogyan kivitelezhető. – A legújabb kiadványunk éppen ezért a felügyeleti eszközökről szól. Ezek az eszközök az összes social media (közösségi média) platformon megtalálhatóak. Például a Face­book-applikációban is beállítható, hogy a szülő lássa, hogy gyermeke mennyi időt tölt el a felületén, kik az ismerősei, és beállíthat ütemezett szüneteket is, amikor a gyermek nem tudja használni az oldalt – zárta Dunaveczki András.

A Bűvösvölgy médiaértés-oktató központokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hozta létre, hogy élményszerű programmal támogassa a médiaértés oktatását a 9–16 éveseknek. Ahogy arról lapunk is beszámolt (Médiaértés-oktató központ nyílt Sopronban, Soproni Téma, 2020. október 16.), a soproni Bűvösvölgy 2020 őszén nyitotta meg kapuit a Kossuth Lajos utcában. A központ naponta 40 diákot fogad kísérőikkel Győr–Moson–Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyékből. Kiadványai elérhetőek a www.buvosvolgy.hu/tudastar oldalon.

Tekintse meg kvízünket!