Az biztos, hogy a 2020-as vírushelyzet és az amiatt történtek idővel felkerülnek a történelemkönyveink lapjaira is. Mit teszünk, mit tehetünk ebben a helyzetben? Tanulhatunk. Persze nem (csak) az ismereteink bővítésére gondolok, de egyfajta fegyelem-, türelem- és önismeret-gyakorlatra is. Most, hogy a veszély közvetlen, szinte tapintható, érezzük, hogy ez a szituáció milyen perdöntően befolyásolja mindennapjainkat. Olyan dolgokat teszünk, amiket korábban talán nem is gondoltunk volna magunkról, és ez nem is feltétlen rossz… Önkéntelenül újracímkézzük, mi fontos és mi kevésbé. Vissza tudunk léptetni olyan teendőket is a fontossági listáinkon, melyekről korábban azt gondoltuk, „élni sem lehet nélkülük”. Most kiderül, hogy mi az igazán fontos és mi nem.

Az ember, az emberi élet az igazán fontos. Minden más idővel majd… pótolható.

Dr. Tschürtz Nándor