50 centiméteres magasságig beszélünk alacsony, 50 és 120 centiméter között közepesen magas, efölött pedig magas sövényekről. Vannak köztük, amelyeket rendszeresen kell metszeni, és olyanok is, amelyeket elég évente egyszer vagy kétszer. Az alapján is dönthetünk valamelyik sövénynövény mellett, hogy mivel díszít: a levelével, a virágjával vagy a termésével, illetve előfordulnak ezek kombinációi is.

– Az aktuális divatnak óriási szerepe van abban, hogy ki, milyen sövényt szeretne – tudtuk meg dr. Tuba Katalintól, a Soproni Egyetem Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézetének egyetemi docensétől. – A sövény növényvédelmi szempontból azért is nehéz kultúra, mert homogén, így ha egy egyed megfertőződik, akkor azt továbbadhatja a többinek is. Ez lett a veszte a korábban népszerű bukszusnak is. Ezért lenne célszerű – legalább a közterületeken – mozaikos sövényt telepíteni. Az örökzöld lomb hátránya, hogy a károsítóknak folyamatosan élőhelyet biztosít. Szinte mindenkinek a sűrű sövény tetszik, viszont a páradús, légmozgástól mentes környezetben könnyedén meg tudnak telepedni a növényeken a gombák spórái és az apró termetű rovarok.

Gyönyörű, közepes és magas sövényt alkot a virágával díszítő gyöngyvessző, az aranyfa, a madárbirs és a fagyal. Utóbbinak a termése is látványos, akárcsak a tűztövisnek. Évente egyszer elég megmetszeni például a hortenziát. Rendkívül divatos most a babérmegy, de szép sövényt alkot a som, a korallberkenye, az örökzöldek közül pedig megfelelő gondozás mellett a bukszus, a hamis és a leilandi ciprus, a tuja, párás környezetben pedig a gyertyán és a lucfenyő.

– Ha alacsony sövényt szeretnénk, dönthetünk a lonc és a kecskerágó mellett is – tette hozzá a kertészmérnök. – Nem alkalmasak viszont sövénynek azok a növények, amelyeknek támaszték kell, többek között a rózsa vagy a trombitafolyondár. Nem a sövénynek kell lennie a kertünk fő látványosságának, így olyan növényt se válasszunk, ami túlzottan feltűnő!

Tekintse meg kvízünket!