A torna az élete része

Dr. Friedrichné Hanyvári Csilla diákkorában kiváló tornász volt. Edzője, tanára és egyúttal meghatározó példaképe volt Juhász Imréné, akit Sopronban mindenki Vica néniként ismert. Az érettségit követően a Pécsi Tanárképző Főiskolán biológia–földrajz–testnevelés szakon szerzett diplomát. Tanári pályáját Barbacson kezdte, majd elvégezte a gyógytestnevelés szakot, valamint tornaedzői képesítést is szerzett. Visszakerülvén szülővárosába tanári munkája mellett a soproni tornasport utánpótlásával foglalkozott. A torna ma is szerves része az életének: legidősebb, s egyúttal leghűségesebb „tanítványa”, aki immáron negyven éve látogatja az általa vezetett asszonytornát, elmúlt kilencvenéves.  

– Apai felmenőim Kismartonból származnak, pékek voltak, viszont a nagyapám, Hobler Rezső már Sopronban született, később gyógypedagógiai tanári oklevelet szerzett, és Temesváron kezdett el tanítani – kezdte dr. Friedrichné Hanyvári Csilla, aki ha nem is lett gyógypedagógus, de mindig szívügyének tekintette a mozgássérült gyerekekkel való foglalkozást is. – Tóth Antal sopronnémeti földbirtokos felajánlásának köszönhetően 1903-ban megnyílt a ma már róla elnevezett siketek általános iskolája és nevelőotthona. Az iskola első igazgatója, Zádor Endre csábította el nagyapát Temesvárról, így hamarosan nagyapám lett az iskola igazgatóhelyettese. Hivatásául édesapám is a gyógypedagógusi pályát választotta, sőt a háborús évek alatt egy ideig az Ősz utcai családi házunkban működött az intézet, oda jártak a gyerekek, sőt, volt, aki ott is lakott. Édesapám, aki időközben Hanyvárira magyarosította családnevünket, a Bárczi-módszer, a szájról olvasás kiváló szakembere volt, mindmáig az ő nevét viseli az évente rendszeresen megrendezésre kerülő Hanyvári Pál Kommunikációs Emlékverseny.

– Anyai ágon, értem alatta a Mühl-famíliát, tősgyökeres soproni a családom – folytatta dr. Friedrichné Hanyvári Csilla. – Mühl Lőrinc molnármester szépapám az 1700-as évek elején telepedett le Sopronban, ezt követően apáról fiúra szállt a molnár mesterség. Egykoron a család tulajdonában volt a Nagytómalom, a Grosse Teichmühle is, melyet Mühl Konrád húszezer váltóforintért és négy császári aranyért vásárolt meg, majd később a malomépülettel együtt eladta a soproni posztócéhnek. Nagyanyámat Palló Amáliának hívták, az ő felmenői Trencsénből származnak, aranyművesek, posztókészítők voltak. A 19. század elején telepedett le a család Sopronban, Palló üknagypapa sírja az evangélikus temető ravatalozójában van. Nagyanyáméknak egykor üzletük, vegyeskereskedésük volt a Magyar utcában, ha elmegyek a ház előtt, melyben most is üzlet működik, mindig ők, Konrád nagyapa és Amália nagymama jutnak eszembe.

Családi háttér: 1944-ben született Sopronban. Édesapja gyógypedagógus, édesanyja pedig nevelőtanár volt. Férje, dr. Friedrich András közgazdász, a Soproni Juventus Koncert Fúvószenekar karnagya és vezetője. Két fiuk közül Gergely Bécsben zenei konzervatóriumot végzett, ezt követően az Államigazgatási Főiskolán szerzett diplomát, a Kormányhivatalban dolgozik. Marcell mérnök–menedzser, Bécsben dolgozik.