A nagyapa nyomdokában

| Pluzsik Tamás

„Sopron, te lelkünk éltető láng! Hű őr az ősi végeken” – hangzanak Sarkady Sándor sorai a város himnuszában. Vallják ezt azok, akik már nemzedékek óta itt élnek, és azok is, akik elszakadtak Soprontól.

A Roth család neve Sopronban szorosan összekapcsolódott az erdész szakmával és az erdővel. Kulcsárné Roth Matthaea okleveles erdőmérnök pontosan húsz éve dolgozik a természetvédelmi szakigazgatásban.

– Minden bizonnyal szász iparosok voltak az apai felmenőim – kezdte a korai családtörténetet Kulcsárné Roth Matthaea. – Roth Gyula dédapám – aki egy régi soproni képeslap tanúsága szerint még Julius Roth cégfelirattal jegyezte a Tűztorony tövében, az Előkapuban lévő Patkó nevű sütödéjét – már a tisztes soproni ipar egyik letéteményese és jó hírének öregbítője volt. „Nagy karácsonyi vásár Roth Gyula császári és királyi kamarai szállítónál, patiente-, croquant- és spanyol szélsütemények, legfinomabb Foundant-cukorkák” olvasható dédpapa hirdetése az egyik helyi újság ünnepi számában. Annak idején a várfalban voltak maguk a kemencék, azok mögött pedig a városi börtön; a fáma szerint egy alkalommal a kemencekéményen keresztül szökött meg egy elítélt.

A Gyula név apáról fiúra szállt, így Kulcsárné Roth Matthaea nagyapjának is ez volt a keresztneve. Ő a soproni evangélikus líceumban érettségizett, majd a selmecbányai Erdészeti Akadémia hallgatója lett, ahol tanulmányait kiváló eredménnyel a millennium évében, 1896-ban fejezte be. – Nagyapámat a hazai és a nemzetközi erdészeti tudomány meghatározó személyiségeként tiszteli a szakma, de fontos szerepe volt abban is, hogy Trianont követően éppen Sopronban lelt otthonra az a főiskola, melynek aztán három évtizeden keresztül volt tanszékvezető, Kossuth-díjas professzora.

Roth professzor felesége, Mojzer Margit egy Marosvásárhely környéki erdész lánya volt, majd a gyermekük, Matthaea édesapja is ezt a hivatást választotta. Ifjabb Roth Gyula még Selmecbányán született 1909-ben, de már Sopronban érettségizett, majd az erdőmérnöki oklevelét is itt szerezte meg 1932-ben. Bejárta Európát, majd a háború kitörésekor kikerült a frontra, és a világégés utolsó napján Graz mellett esett szovjet hadifogságba. Öt év keserves hadifogolyélet után engedték haza, pontosabban nem haza, hisz a Keleti pályaudvarról azonnal a kazincbarcikai internáló táborba vitték, ahol még két évet raboskodott. Szabadulásakor kapott egy elszámolást, mely szerint a munkabéréből levonták az őrzésére fordított költséget…

– Felmenőink nyomán bátyám a Gyula nevet viszi tovább, én pedig az erdőmérnöki hivatást, ezt a szép családi tradíciót – tette hozzá Kulcsárné Roth Matthaea. – Büszke vagyok arra is, hogy erdőművelőként folytathattam a nagyapám által megkezdett szálaló kísérletet Asztalfőn, közelében annak a tanösvénynek, mely az ő nevét viseli.

Családi háttér

A Komárom megyei Szőnyben született 1964-ben. Édesapja erdőmérnök volt, édesanyja végzettségét tekintve mélyépítő technikus, de elsősorban a gyermeknevelést és a háztartás vezetését tekintette hivatásának. Férje hivatásos katona, mérnök–őrnagy, jelenleg Tatán teljesít szolgálatot.

Teljes verzió