Kórusmuzsika a múltból
| Pluzsik Tamás
Egy érdekes, a maga nemében kuriózumnak számító fotóra lettem figyelmes egy budapesti online árverésen. Az eredetiben viszonylag nagy méretű, tűéles kontaktmásolat a Soproni Magyar Férfi Dalkört ábrázolja.
Mint ahogy a fotó készítőjének nevére, úgy a felvétel készítésének időpontjára is csak következtetni lehet – vélhetőleg valamikor a 19. század végén állíthatta össze műtermében a csoportképet az egykori kolléga.
Hogy magáról a Soproni Magyar Férfi Dalkörről többet megtudjak, valamint hogy biztatást nyerjek az unikális fotó megvásárlására, segítségül hívtam Nagy Alpár nyugalmazott tanszékvezető főiskolai docenst, a Liszt Ferenc Társaság Soproni Tagozatának volt vezetőjét, aki több munkájában is foglalkozott Sopron zenetörténetével, így a kórusmuzsikával is.
– Sopron város dalos kultúrájának gyökerei a XVI–XVII. századba nyúlnak vissza, bár az első dalegylet, melynek alapítója, Süssmann Károly, az evangélikus templom orgonistája, csak 1844 májusában mutatkozott be. A fotón is szereplő kórus elődje, az Oedenburger Männergesangverein 1875-ben alakult, majd hamarosan nevet változtatott, előbb Soproni Férfidalárda, majd 1881-től „Magyar ajakról magyar szívhez zengjen dalunk, míg magyar lesz” jelszóval, Kapi Gyula vezetésével Soproni Magyar Férfi Dalkör néven lépett közönség elé.
1925 nyarán, a kórus alapításának ötvenedik évfordulóján a Magyar Dalosszövetség országos dalosversenyt rendezett Sopronban, melyen 126 kórus vett részt. A korabeli meghívón ez a mondat szerepelt: „Szállj meg ott, hol víg danára gyűlnek, Rossz szívűek dalra nem hevülnek.”.