Amikor éppen ragyogóan süt a nap, előfordulhat, hogy olyan zöldség magját is elvetjük, ami később a szeszélyes időjárás hatására megfázik vagy elfagy.

– Általánosságban elmondható, hogy azokat a zöldségeket, amelyeknek lassú a csírázási idejük és hosszú a tenyészidejük, korán el lehet vetni – tudtuk meg Horváth Gábortól, a Roth-technikum, kertészeti tangazdaságának vezetőjétől. – Már márciusban a földbe kerülhettek többek közt az első gyökérzöldségek: a sárgarépa, a fehérrépa, a póréhagyma, a vetőhagyma, a fejessaláta és a spenót. Áprilisban következhettek a káposztafélék és a cékla.

Vannak olyan zöldségek, amelyek kifejezetten érzékenyek a hidegre, még fagy sem kell hozzá, hogy a kicsírázott növény megfázzon. Ilyenkor besárgulhat, a hűvösebb idő hetekre visszavetheti a növekedését.

– Ezeknek a növényeknek a vetését érdemes fagyosszentek utánra időzíteni – folytatta a szakember. – Ezek a zöldségfélék a kabakosok, melyek közé tartozik az uborka, a sárga- és a görögdinnye, továbbá a tökfélék. Gyorsan csíráznak, tápanyag- és vízigényes zöldségek. 12–15 fok felett már kicsíráznak, ám 10–15 fok alatti hőmérsékletnél a fejlődésük megáll. 25 fok felett fejlődnek szépen. Térre van szükségük, ezért a megfelelő tőtávolságot tartsuk szem előtt, különösen a sütőtöknél, ami többméteres szárával gyorsan képes elfoglalni a kertünket. A konzervuborkát és a kígyóuborkát érdemes támrendszerre felfuttatnunk, amit már az elvetésük előtt kialakíthatunk az üzletekben kapható uborkahálóból.

A fagyveszély elmúltával, amikor a talaj hőmérséklete 10 fok fölé emelkedik, elvethetjük a csemegekukoricát is. A különböző fajták érési ideje az egészen koraitól a későiig terjed. Ha áprilistól június közepéig, eltolva vetjük el őket, hosszabb ideig szüretelhetjük a fazékba valót.