A legjobb, ha a nedűhöz szárított növényeket használunk, a gyógynövények ugyanis utóérők, a leszedés után még koncentrálódnak a hatóanyagaik.

– Szinte mindenki ismeri a bodzaszörpnél szokásos áztatásos módszert, amit alkalmazhatunk gyógynövényeknél is – tudtuk meg Hajdú Vera gyógynövénytermesztőtől. – Először is főzzünk szirupot cukorral, mézzel vagy édesítőszerrel! Helyezzük bele a gyógynövényt, majd tegyük félre a főzetet! Három–öt nap elteltével szűrjük le a levet minél kisebb lyukú szűrővel vagy mikronos papírral, ha ugyanis szerves anyag marad benne, akkor megromolhat a szörpünk. A leszűrt levet forrósítsuk fel ismét, és még melegen dunsztoljuk!

Mivel a gyógynövények íze önmagában nem mindenki számára kellemes, a szörp – még ha kicsit gyengített formában is, de – megőrzi a gyógynövények hatóanyagait, ugyanakkor annyira finom, hogy még a gyerekek is szívesen fogyasztják, ellentétben a teával.

– A zöld levelesek közül mi készítünk csalán-, rozmaring-, menta-, bazsalikom- és citromfűszörpöt – folytatta Vera. – Ezeken kívül van még akácfavirág-, bodza-, levendula-, pitypang-, orgona- és zsályaszörpünk. Mindegyiknek megvan a maga pozitív hatása, főként, ha tudjuk, hogy milyen céllal isszuk.

A petrezselyemszörp egy kis almaecettel például remekül leviszi nyáron az ödémákat. A rózsaszörp hangulatjavító, fertőtlenítő. A zsálya a nyirokrendszert tisztítja. Férfiaknak remek ajándék a bazsalikomszörp, fiatal fiúk pedig szinte mindig a csalánt választják.

– Mindegyik szörpünk fogyasztható meleg vízzel is a hidegebb hónapokban – tette hozzá a szakember. – Kifejezetten télre fejlesztettünk ki két új mézes szörpöt, a kakukkfű- és a hársszörpöt. Ha megspékeljük őket egy kis homoktövissel, máris megvan az otthoni elsősegély náthára, megfázásra. Mivel a mesterséges édesítőszerek több ártalmas anyagot tartalmaznak, mint maga a cukor, azt javaslom, hogy ezeket inkább kerüljük.