– A vaddisznók számának a megnövekedése abból is jól lemérhető, hogy a 2017/2018-as vadászati évben 158 ezer állatot ejtettek el Magyarországon, ez többszöröse a tíz–húsz évvel ezelőtti számoknak. Ez a tendencia nemcsak hazánkra, de egész Európára jellemző – mondta  

dr. Tari Tamás, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetének tudományos segédmunkatársa.

Az okok összetettek: a klímaváltozás hatására enyhébbek a telek, így a vad szaporulatának túlélése megemelkedett. A vadászati hasznosítás a szaporodás intenzív növekedését nem tudta azonos ritmusban követni, és emellett egyéb tényezők is szerepet játszanak az állomány megnövekedésében. Emiatt tűnik fel az állat olyan élőhelyeken, így a lakott területeken, ahol addig nem volt jelen.

– Érdekes, hogy nem csupán táplálékot keres magának a vaddisznó a kertekben, udvarokon, hanem búvóhelyet is talál – emelte ki a szakember. – Mivel a lakott területen nem lehet vadászati tevékenységet közvetlenül folytatni, így a vad megérzi, hogy itt biztonságban van. Az erdőszélre kivitt illegális zöldhulladék, az alattuk megszaporodó rovarlárvák és puhatestűek igazi csáberőt jelentenek a vaddisznó számára. Emberi etetés is előfordul, mert kedvesnek tartják a vaddisznót a lakókörnyezetük közelében: nem gondolnak arra, hogy milyen károkat okozhat a vad a közelben lévő kertekben, udvarokban.

Sopronban különösen érintett a Gesztenyés körút, az Ágfalvi lakópark újonnan létesülő része, a Sörházdomb környéke. Míg a vaddisznó által okozott erdei és mezőgazdasági károkról pontosabb képünk van a jelentési kötelezettség miatt, addig a lakott területi károkozásról kevesebb az információ. A drótkerítésben okozott rongálástól kezdve a virághagymák kitúrásán át az automata öntözőrendszer tönkretételéig széles a paletta.

A túlszaporodás feladatot ad a vadásztársaságok számára is: meghatározott lelövési terv szerint ritkítják az állományt, ám a lakosság is sokat segíthet a probléma enyhítésében. Fontos, hogy az erdő közeli kertekből, udvarokból ősszel az ott lakók szedjék össze a lehullott gyümölcsöt, éljenek azzal a lehetőséggel, hogy a város ingyenes lerakási lehetőséget biztosít komposztálásra, illetve senki se juttasson ki takarmányt az erdő szélére a vadak számára. Fontos lehet a kerítések megfelelő kialakítása, hogy a vaddisznó ne tudja azt az orrával felhúzni.

A vaddisznó alapvetően nem agresszív, ám ha bekerítik, csapdában érzi magát, vagy ha a kismalacaival van, akkor előfordulhat, hogy megtámadja az embert. A szakember azt javasolja, hogy ha a kertünkben sarokba szorul egy vad, akkor ne menjünk oda, hanem hívjuk a rendőrséget, akik értesítik az azon a területen érintett vadásztársaságot, közösen megoldva a problémát.