Az egyes helyeken gombocskának hívott növénynek rengeteg elnevezését gyűjtötték össze. Hívják többek között boglárkának, bojtikának, csibevirágnak és gombostűvirágnak is. A franciák húsvétkának nevezik, a német „libavirág” pedig onnan származik, hogy gyakran nyílik a libalegelőkön. Angol neve, „a nappal szeme” arra utal, hogy sugárvirágai estére becsukódnak. Balkonládákban és ágyásokban egyaránt jól érzi magát. Kétnyári növény, amelyet tavasszal kell elültetni.

– Az ehető növények közé tartozik. Zsenge leveleit saláta közé szokták keverni, így fokozza az anyagcserét, a bimbóit pedig gyakran áztatják sós vízbe, és öntik fel tárkonyecettel, hogy a kapribogyóéhoz hasonló ízvilágot kapjanak – tudtuk meg Zügn Judit virágüzlet-tulajdonostól. – Tápanyagdús, semleges talajba érdemes ültetni. A napfényes és a félárnyékos helyeket egyaránt kedveli.

Az aranyos kis növény egész tavasszal ontja a virágokat egészen a nagy melegek beköszöntéig. Ha a hervadt virágokat folyamatosan eltávolítjuk róla, akkor nemcsak meg tudjuk hosszabbítani a virágzását, hanem sűrűbben is fognak nőni a bimbói. Kényesnek nem nevezhető, ezért sem a betegségektől, sem a kártevőktől nem kell tartanunk, a tápoldatozást viszont meghálálja.

– A nedves talajt szereti, a pangó víz azonban nagy ellensége: ha a cserép alján a víz nem tud kifolyni, elpusztul – folytatta a virágkötő. – Kizárólag magvetéssel szaporítható. Az elvirágzás után összegyűjthetjük róla a magokat, és a következő évben elültethetjük azokat. Akinek legalább egyszer volt már százszorszép a kertjében, annál a szegletekben szívesen előbújik. Arra azonban ügyeljünk, hogy a magot az elvetés után ne takarjuk le földdel, mert a csírázáshoz fényre van szüksége!