– Bár már egyre többen figyelnek a témára, szerintem minden háztartásban tudnék olyan területet találni, ahol lehetne még takarékosabban felhasználni az energiát – emelte ki Németh Gábor, a Soproni Egyetem Simonyi-karának egyetemi docense. – A legegyszerűbben megvalósítható, ha a fűtést 24–25 fokról 20–21-re csavarjuk. Ezzel akár harmincszázalékos energiamegtakarítást is elérhetünk, így kevesebbet is kell fizetnünk. Az energiatakarékossággal együtt rendszerint csökken a károsanyag-kibocsátás is, vagyis sokkal környezetkímélőbbé válik a háztartásunk. Az energiatakarékosság egyik módja az energiahatékonyság növelése. Ennek jegyében már sok háztartásban lecserélték a hagyományos izzókat LED-lámpákra. 

A házak megfelelő szigetelése is kulcskérdés – mutatott rá a szakember. Az ingatlan hőtechnikai korszerűsítésével sok energia spórolható meg, egy jól kialakított szigeteléssel csak a lakóteret fűtjük, nem az „utcát”. Ugyancsak hasznos egy esetleges kazáncsere, mert a nagyobb hatásfokú kazán esetében kevesebb bemenő energia szükséges ugyanazon mennyiségű energia és ugyanolyan komfortfokozat előállításához. A gáz- vagy villanybojlerek évenkénti ellenőrzése is megtérül, a lerakódott vízkő ugyanis nagymértékben rontja ezek hatásfokát. Ha a sima kerámialapokat indukciós főzőlapokra cseréljük, szintén növeljük az otthonunk energiahatékonyságát. Ha kuktában főzzük meg az ételt a hagyományos lábas helyett, ez még inkább fokozza a hatékonyságot időben, energiában és költségekben egyaránt. – Ha valaki újonnan épülő családi házat tervez, annak érdemes geotermikus–hőszivattyús rendszert alkalmaznia napelemes rendszerrel kibővítve – javasolta az energetikai szakember –, hiszen így egy energiatakarékos, környezetbarát megoldás jön létre.

Németh Gábor egy közös felmérést is készített hallgatóival együtt, amelyből kiderült: a családokban a közlekedésből fakadó energiafelhasználás a legnagyobb. Ennek a csökkentése érdekében az egyetemi oktató városon belül, amikor csak teheti, elektromos rollerrel közlekedik.