A meghitt karácsony dísze
2024. 12. 04. | Madarász RékaMíg régen szinte mindenki lucfenyőt díszített fel szentestére, addig ma már az számít ritkaságnak, ha valaki nem nordmann jegenyét választ. Az ára ugy...
A klímaváltozás napjaink egyik leggyakrabban használt kifejezése. Nem véletlen, hiszen olyan globális jelenségről van szó, amely egyelőre feltérképezhetetlen változásokat hozhat világszerte. A téma szakavatott, nemzetközi hírű kutatója egy soproni egyetemi tanár, prof. dr. Mátyás Csaba, aki az erdőkkel kapcsolatos változásokat vizsgálja évtizedek óta.
– Sokan csak azzal azonosítják a klímaváltozást vagy hétköznapi elnevezéssel a globális felmelegedést, hogy egy-két év alatt mennyit változott a hőmérséklet, a csapadék, a széljárás, ám ennél sokkal összetettebb, szerteágazóbb a jelenség – mesélte a szakember. – Ha az aprólékos részletekbe nem is megyünk bele, hogy mi mindent takar a klímaváltozás fogalma, és mi minden járul hozzá, azt ki kell emelni: nem egy-két évben gondolkodunk, hanem általában harmincéves periódusokban.
A professzor azt is elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben a kelet-európai régióban is egy–másfél fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, ami hihetetlen gyors változás. Ennek hatásai az élet számtalan területén jelentkeznek, az erdészet különösen érintett ebből a szempontból. Az erdészek a fatelepítésekkor 100–150 évvel előre gondolkodnak, hiszen egy fa ennyi ideig él vagy élhetne. Ám a klímaváltozás egészen másfajta tervezést eredményez például a bükkösök esetében. A szakember szerint a globális felmelegedés nem kedvez ennek a fajnak, illetve a csapadék eloszlása sem. A rendkívül aszályos időszakokat nagy esőzések követik, majd utána ismét nagy szárazság jön. Bár régiónkban még nem pusztulnak látványosan a bükkösök, de az ország délnyugati területein már jelentősek a károk. Néhány évtized múlva pedig nálunk is megjelenhet ez a tendencia. Ami viszont már a soproni és a környező erdőkben is a klímaváltozás „számlájára írható”, az a lucfenyők megbetegedése. Bár nem őshonos fajtáról van szó, ám a Brennbergi-völgyben 100 éves példányok is magasodnak, jelezve: szerették ezt a klímát. Az utóbbi években azonban egyre több a megbetegedés a lucfenyők között is, hiszen a fa kártevőjének kedvez a melegedés.
Mindezek után mit tehetnek az erdészeti szakemberek? Prof. dr. Mátyás Csaba szerint a helyzet nem megoldhatatlan: a jövőben a bükkösök helyére szép lassan érdemes tölgyeket telepíteni, illetve a tölgyfák esetében olyan rokonfajokkal kicserélni a most meglévő állomány egy részét, amelyek jobban tűrik a magasabb hőmérsékletet és a szárazságot.
Biológus szemmel
Prof. dr. Mátyás Csaba a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Prometheus átka: klímaváltozásról biológus szemmel címmel tart előadást a magyar tudomány ünnepe alkalmából a Soproni TIT-ben november 13-án, kedden 18 órától.
Míg régen szinte mindenki lucfenyőt díszített fel szentestére, addig ma már az számít ritkaságnak, ha valaki nem nordmann jegenyét választ. Az ára ugy...
Zamatos, testes, illatos vagy gyümölcsös – legtöbben ezeket a jegyeket keressük egy jó borban. Egy azonban biztos: a soproni nedűk méltán híresek, bár...