– Egy-egy pohár nemes bor kortyolgatása lenne igazán illő a közös eszmecseréhez, de kora délutáni beszélgetésünk után még ezernyi a tennivalójuk. Ha most egymás boraiból kellene legalább képzeletben választani, akkor gyanítom, egyiküknek sem okozna gondot ez a feladat.

Iváncsics Zoltán: – Ismerjük egymás borait, hiszen több közös rendezvényünk is volt már Kurttal, és örömmel kóstoltam a nedűit. Borversenyeken is rendszeresen találkozunk, bár én már ritkábban veszek részt ezeken az eseményeken, hadd teljesedjenek ki a fiatalabbak!

Taschner Kurt: – A borvidéken én kezdem leghamarabb az Irsai szüretet, Zoli mindezt kicsit később teszi. Viszonylag közel vannak a szőlőink egymáshoz, mégis egészen más ízvilágú a két Irsai Olivér, de szerintem mindegyik nagy élményt nyújt a fogyasztóknak. Etalonnak tartom az Iváncsics Pince Soproni Quartett Cuvée-jét és a merlot rozéját.

– Itt állunk az ünnep kapujában, amikor jó lenne átélni nyugodtan a várakozás időszakát. Egy borásznak mit hoz ez az időszak?

I. Z.: – Őszintén szólva alig bírjuk magunkat utolérni. A napokban az időjárásnak köszönhetően metszettem a szőlőben, a feleségemmel reggeltől estig készítjük az ünnepre a borokat, szerencsére nagy a forgalom nálunk, és készülünk a palackozásra is. Az éves értékesítés 20–30 százaléka ilyenkor zajlik, pihenésről majd csak az ünnepek alatt eshet szó.

T. K.: – Mi sem unatkozunk, folyamatosak a palackozások, az eladások, bár a vendégforgalom a járványügyi helyzet miatt nálunk is kissé visszaesett. A szőlő egész évben folyamatos figyelmet követel: ha az ember nyitott szemmel jár, folyamatosan megtalálja a munkát.

– A közelgő év vége egy kis összegzésre is alkalmat ad. Mire a legbüszkébbek 2021-ben?

I. Z.: – Röviden összefoglalva arra, hogy átvészeltük ezt az évet. A borász szakmát nagyon érzékenyen érintette a járvány az éttermek, szállodák rendeléseinek megcsappanása miatt. A megmaradáshoz segített az állami támogatás is, illetve szerencsére hűséges vásárlóink nem pártoltak el tőlünk, akiket ünnepi kedvezményekkel vártunk. A legnagyobb idei büszkeségünk, hogy a 2018-as kékfrankosunkat a napokban választották meg Sopron város legjobb vörösborának.

T. K.: – Az összes borászatra igaz, hogy gazdaságilag nagyon nehéz évet tudunk magunk mögött, ugyanakkor az elmúlt három hónapban életem legnagyobb elismeréseit kaptam. Aranyérmet nyertem a világ egyik legrangosabb borversenyén Berlinben a 2018-as évjáratú cabernet sauvignonnal, illetve a 2021-es Irsai Olivérünk nemcsak a legkorábban forgalomba hozott Irsai Olivér lett idén, hanem a legjobb is, 409 nevezett minta közül a Champion-díjat vihettük haza a magyarországi újborok versenyéről.

– Vajon milyen bor kerül majd egy borász asztalára a karácsonyi ünnepi vacsora mellé?

I. Z.: – Karácsonykor szép hagyomány nálunk, hogy családi körben tartunk egy kis meghitt borkóstolót részben a saját nedűinkből, részben az év közben kapott különlegesebb ajándékborokból. Ilyenkor ízleljük meg a frissen palackozott Irsai Olivérünket és rozénkat: a családtagok pedig értékelik is az üde borokat.

T. K.: – Nálunk is hagyományosan telnek az ünnepek nagy családi forgatagban. Anyósom remek hidegtálat készít, ehhez a fehérborok illenek, a meleg fogásokhoz pedig jöhetnek a vörösborok. Nálunk is ilyenkor kerülnek elő a borász barátoktól, ismerősöktől kapott különlegességek, és együtt élvezzük az ünnephez illő ízeket.