Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap   www.sopronitema.hu

Összetartó közösséget éltet
– Csak az van, amiért megdolgozom – vallja Szántóné Vörzsönics Erzsébet, a Soproni Postás Természetjáró Szakosztály vezetője Fotó: Németh Péter

Összetartó közösséget éltet

| Madarász Réka | Zöld Sopron

Lankadatlan lelkesedéssel vezeti immár 8 éve a DPSE soproni természetjáró szakosztályát Szántóné Vörzsönics Erzsébet. Az összeszokott csapat tagjai együtt örülnek a sikereknek, a bajban pedig támogatják egymást.

A Dunántúli Postás Sportegyesület Soproni Postás Természetjáró Szakosztálya 1946 óta működik. A taglétszám mindig is 50 és 100 fő közé esett, jelenleg 112-en vannak. Vezetőjük, Szántóné Vörzsönics Erzsébet büszkén mutatja meg a megszámlálhatatlanul sok kupát, melyet azzal érdemeltek ki, hogy a túrákon a legnagyobb létszámban induló csapatok közé tartoztak. 

– Hihetetlenül szeretetreméltó emberekből áll a közösségünk, akikkel bármit egyszerű csinálni. A legnagyobb értéket az idők során tagjaink között szövődött mély baráti kapcsolatok jelentik: együtt örvendezünk, ha valakinek unokája születik, a betegségben pedig együtt szomorkodunk, és erőt adunk egymásnak – mesélte a csupa szív Erzsi. – Minden évben előre elkészítjük a túratervet, kéthetente kirándulunk, évente 5–6 alkalommal autóbusszal felkeressük hazánk szép tájait és a környező országok természeti és épített szépségeit, de egyéb rendezvényeket is szervezünk, például utószilvesztert, nőnapi túrát, nyárbúcsúztató gulyásfőzést.

A szakosztály a város kulturális életébe is aktívan bekapcsolódik, nincs olyan rendezvény, amin a postások ne képviseltetnék magukat. A tagok többsége 70 év feletti, sokan közülük magányosak, így rengeteget jelent számukra egy-egy jó beszélgetés. A csapat nyitott a jótékonykodásra is: vittek már túrázni autizmussal élő gyerekeket, odaálltak a Szent Patrik-napi futás mellé, rendszeresen szednek szemetet a túráikon, és fogékonyak minden újdonságra.

– Édesanyámtól, aki még 83 évesen is hiperaktív, és kétéves korom óta egyedül nevelt, tanultam meg, hogy csak az van, amiért megdolgozom – fejezte be Erzsi. – Ezt igyekszem továbbadni a lányomnak és a fiamnak. A legfontosabb számomra a család, az ő segítségük nélkül nem tudnék a szakosztállyal foglalkozni, amit viszont a tágabb családomnak tekintek. Temérdek munka van vele, de sok a segítő kéz, és varázslatos a hangulat. 

Hétköznapi hős:

Szántóné Vörzsönits Erzsébetet a DPSE természetjáró szakosztályának egyik tagja ajánlotta a figyelmünkbe. Szánthó Sándorné szerint sok olyan emberre lenne szükség, mint Erzsi, akinek a jó tulajdonságait fel sem lehet sorolni. Olyan hétköznapi hőst tisztelhetünk a személyében, aki örök mozgásban van. Túrát, kirándulást, mozit, összejöveteleket szervez. Ha kell, kórházba, ha kell, idős túrázó társhoz látogat. 

Kapcsolódó cikkek

A Fertő-táj ékei

2018. 12. 19. | Munkatársunktól

Kiosztották a legszebb ház a Fertő-tájon pályázat díjait. A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa a hagyományos évzáró rendezvényén adta át az elismerő címeket.