– Márciustól találhatunk a soproni és a környékbeli erdőkben kucsmagombaféléket, bár környékünkön ez a fajta nem annyira jellemző – kezdte Börcsök Zoltán gombaszakellenőr. – A melegedő időjárás kedvez a szegfűgombának. Tipikus tavaszi kalapos a tövisaljagomba, amely a döggombafélék közé tartozik. Kökény, galagonya vagy más rózsaféle növény alatt találhatjuk a fényes kalapú, rózsaszín lemezekkel rendelkező kalapost.

Májusban már találkozhatunk a májusi pereszkével és főleg a puha fákon a narancssárga színű gévagombával. Számomra élvezetes, kicsit savanykás az ízvilága. Fiatal korában ki lehet rántani, hasonló az állaga a rántott sajtéhoz, ha már rostosabb, akkor remek alapanyaga a gombapörköltnek. Ledarálva a húshoz adva különleges fasírt készíthető belőle. Május második felétől akár az ízletes, illatos vargányára is bukkanhatunk, ha csapadékosabb az időjárás. Felejthetetlen ízélményt nyújt a vargányából főzött tárkonyos, tejfölös leves. Később megjelennek a galambgombák és a csiperkék is.

Amire különösen érdemes figyelni, ha a fent említett gombákat szedjük, hogy összetéveszthetők mérgező párjukkal. Így például a kucsmagombák hasonlítanak a mérgező papsapkagombákra, a tövisaljagombát össze lehet téveszteni más döggombával. A gombaszedésnek érdemes az etikáját is megismerni. Egy nap fejenként – a jelenlegi rendelkezés szerint – két kilogramm gomba szedhető.

Fontos, hogy ha nem vagyunk szakértők, akkor a vásárcsarnokban vizsgáltassuk be a szedett gombát! A természetben található mérgező gombákat sem szabad összetaposni, hiszen azok is hozzátartoznak az erdő ökoszisztémájához. Ha általunk nem ismert gombára találunk, akkor azt célszerű egy külön papírzacskóba helyezni, így elkerülhető, hogy esetleg az egész „zsákmányt” ki kelljen dobni. Nem javasolt, hogy nejlonzacskóba gyűjtsük a gombát, helyette szerencsésebb egy kosarat vinni az erdőbe. Fontos szabály, hogy a gombát két nap alatt fel kell használni, illetve a gombás ételt két nap alatt el kell fogyasztani.