A Soproni Múzeum néprajzi gyűjteményének tárgyai, a kézművesek világa elevenedik meg, régi mesterségek kelnek életre a Lenck-villa épületében.  

A céhekről és a titkaikról

A Deák tér felől a szépen rendbe hozott és közparkként is funkcionáló kerten át érkezünk meg a Lenck-villa főbejáratához. Tágas előtér fogadja a látogatót, a kiállítás az ebédlőben kezdődik, innen egy pár lépés a télikert. Ebben a két teremben bemutatják a polgári miliőt, a villa eredeti bútorai láthatóak. – Az ebédlőből nyíló helyiségben a Sopron vármegyei céhek ismertetője fogadja a látogatót – mondta Csiszár Attila, a Soproni Múzeum néprajzos muzeológus. – A tárgyak közül a legkülönlegesebb a nyitott céhláda. A következő teremben a gyapjúfeldolgozással ismerkedhetünk meg. A szabó céhek tárlata olyan titkokat is felfed, hogy miben különböztek a magyar, illetve a német divatot követő szabók. Ebben a teremben hat korhű női öltözet is bemutatja, milyen ruhát viseltek a XVIII–XIX. századokban a polgári családok hölgytagjai. A kalaposok terme után a kenderfeldolgozás következik.

A Hoffmann család kitalált története

– Négy évvel ezelőtt dőlt el, hogy egy néprajzi témájú kiállítást rendezzünk be itt – folytatta Tóthné Szlavkovszky Mariann, a Soproni Múzeum kurátora. – Egy történetet találtunk ki arra, hogy miként illesszük egymáshoz a villát és a tárlatot. Beköltöztettük a képzeletbeli, Hoffmann nagypolgári családot az épületbe. Hangsúlyozottan nem a Lenck-családról van szó, ezt már az elején tisztázzuk a látogatókkal. A történet 1892-ben játszódik. Az édesapa, az édesanya, a fiútestvér és a nagymama Liza, a nagylány esküvőjére készül. Az előkészületek során pedig végigvezetjük a látogatókat a soproni műhelyeken, megismerhetővé válik a mesteremberek munkája, tevékenysége. Ahogy haladunk előre az egyes állomásokon, úgy gyűlik szépen a lány stafírungja, azaz a hozománya.

Lementünk a pincébe is

A pinceszinten a szolgáknak, a család személyzetének segíthet a látogató. Személykártyákat készítettek, amelyeket el lehet venni az adott szereplők képe mellől. Az első terem a kovácsoké, majd a szárazmalom következik. Az alagsor igazi különlegessége a korabeli piactér. Itt további meglepetésekkel is találkozhatunk. A gyerekek, a diákok felcsaphatnak kofának, kipróbálhatják, hogyan kell túladni a portékákon, hogyan kell alkudni. A kiállításon természetesen helyet kaptak a poncichterek, valamint a hozzájuk nagyban kapcsolódó kádárok is. A tárlatnak van egy, A Régi Újság névre keresztelt vezetője is. A nyomtatott lap tartalmazza a tárlat térképét, valamint korabeli történeteket is. – A kiállítás jelentős része a Soproni Múzeum néprajzi gyűjteményének anyagára támaszkodik. A tárgyak mindegyike Sopronból, illetve az egykori Sopron vármegye településeiről származik – hangsúlyozta Csiszár Attila.

Interaktív kiállítás

Tóthné Szlavkovszky Mariann hozzátette: minden teremben helyeztek el múzeumpedagógiai játékokat, például a látogatók felpróbálhatnak korabeli kalapokat, vagy többfajta századfordulós viseletet is. Ezek segítenek, hogy a családok együtt fedezzék fel a Lenck-villa különleges miliőjét.