Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap   www.sopronitema.hu

Egyetemi szoboravató
Dr. Fehér Sándor dékánhelyettes és dr. Náhlik András rektor a dr. Molnár Sándor emlékszobor leleplezése után Fotó: Pluzsik Tamás

„Ez az emlékmű lelkünk egy darabkájából készült”

Egyetemi szoboravató

| Pluzsik Tamás | Zöld Sopron

Születésének 75. évfordulóján dr. Molnár Sándornak, a Soproni Egyetem korábbi dékánjának, az általa alapított Faanyagtudományi Intézet professzorának szobrát leplezték le hétfőn délben az egyetem botanikus kertjében.

– Meglehet, néha igazságtalan a választás, hogy kinek állítunk szobrot, e téren minden bizonnyal van még pótolnivalónk itt, az egyetemen, azt azonban alig hiszem, hogy Molnár Sándor szobrának létjogosultságát bárki vitatná – fogalmazott beszédében prof. dr. Náhlik András rektor, aki külön kiemelte, hogy Vanyúr István szobrászművész élethű alkotásának elkészítését közel százan támogatták, magánszemélyek és cégek egyaránt.

– Molnár Sándort sokan személyes, baráti élményeinken keresztül látjuk – tette hozzá dr. Apostol Tamás címzetes egyetemi docens, a szoborállítás és az anyagiak előteremtésének egyik főszervezője. – Magam is így emlékszem rá, közvetlen, nyitott személyiségére, az első találkozásunkra a nagykőrösi fűrészüzemben. Olyan egyéniség volt, aki mindig tudott segíteni, támogatni, adni. Ez a viszonya az élethez, embertársaihoz eredményezi azt a szeretetet, mely máig is övezi személyét. Mi, akik eljöttünk az emlékmű avatására, tudjuk, hogy van bennünk szeretet. Itt állunk egy kőből és ércből készült emlékmű előtt, de mi tudjuk, hogy nem kőből és ércből készült, hanem a lelkünk egy darabkájából, a mi szeretetünkből.

Dr. Molnár Sándorról:

Molnár Sándor Törökszentmiklóson született 1944-ben. Középiskolai tanulmányait a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban végezte, ahonnan a szentpétervári Erdészeti Akadémia Faipari Mérnöki Karára került, ahol 1968-ban vette át faipari mérnöki oklevelét. Több faipari üzemben dolgozott vezető beosztásban, majd 1980-ban került a Soproni Egyetemre, ahol 1986-ig egyetemi főtitkárként tevékenykedett. 1988-ban lett akadémiai doktor, ekkor nevezték ki tanszékvezetőnek, majd 1994-ben habilitált és egyetemi tanári kinevezést kapott. 2001 és 2008 között a Faipari Mérnöki Kar dékánja volt. 1990-ben ő kezdeményezte az erdészeti és faipari szakvásárok megtartását Sopronban, mely innoLignum néven mind a mai napig él. Több ciklusban is volt a Faipari Tudományos Egyesület elnöke, valamint a Faipar című szakfolyóirat főszerkesztője. A számtalan szakkönyv és tudományos munka mellett élete utolsó éveiben kollégáival és tanítványaival mesekönyveket írt és jelentetett meg Mesélnek a fák, Mesélnek a gombák, Mesélnek az erdők–mezők állatai címmel. Sajnos a Mesélnek a vadvirágok című készülő kötete 2014-es halála miatt már nem jelenhetett meg…

Kapcsolódó cikkek

A Fertő-táj ékei

2018. 12. 19. | Munkatársunktól

Kiosztották a legszebb ház a Fertő-tájon pályázat díjait. A Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa a hagyományos évzáró rendezvényén adta át az elismerő címeket.