A líceumi diákok is szívesen jártak a kút felé, május elején ide kirándultak minden évben. Bármerre is vitt az útjuk, a régi leírások szerint mindig az Újkert (mai Erzsébet-kert) fölötti erdőben levő forráshoz tértek vissza, ezért a forrást mindenki csak „deákok kútjának”, azaz Studentenbrunnennek nevezte. 

1827-ben a líceumi ifjúság az erősödő nemzeti érzés ápolására egyesületet alapított Deákkúti Vármegye néven, amely elnevezését jelképesen a forrásról kapta. A forrás fölé faragott követ állítottak a következő felírással: „Deákkút! Légy forrása soká ártatlan örömnek!”. A fiatalok 1834-ben rendbe hozták a forráshoz vezető utat, rendezték a kút környékét, gondoskodtak a víz lefolyásáról. A kút nevét ekkor „Magyarkút”-ra változtatták. E néven szerepelt 1873-ig, azóta ismét Deákkút néven említik. Vize ma nem iható.

A szabadságharc bukása után a vármegye nem működhetett, így a diákság majálisai is elmaradtak. A környék azonban ekkor sem volt csendes és néptelen, kocsmárosok vették birtokba, vasárnaponként sört és bort mértek, és táncmulatságokat rendeztek itt. A gazdátlanság, a felelőtlenség, a garázdaság azonban tönkretette a kút környékét és az oda vezető utat is. A Városszépítő Egyesület 1876-ban olasz kubikusokkal hozatta rendbe a környéket.

1864-ben újraindult a Deákkúti Vármegye, s ez év május 31-én megtartották az első majálist is. 1873-ban felújították a forrás felett levő követ, ismét rendszeresen itt tartották majálisaikat a diákok, melyekre a város lakossága is kilátogatott. 1883-ban a városi tanács megtiltotta a diákság rendezvényeinek megtartását a forrásnál, ez a tiltás egészen 1922-ig érvényben volt.

1918-ban megalakult a Líceumi Diákszövetség, amely a Városszépítő Egyesülettel közösen 1922-ben felújította a kutat és környékét. A forrás fölé védőfalat építettek, az elmocsarasodott területet kitisztították, a vizet elvezették. A régi felirat mellett az egykori líceumi diák, dr. Pröhle Károly egyetemi tanár sorai kerültek az emlékkőre: „Itt lobogott a Deákkuti Vármegye zászlaja egykor, Szelleme mostan is int, ifju szeresd a hazát!”.

1922-től 1948-ig a líceum végzős diákjai itt tartották búcsúzásukat. 1960-tól a gimnázium felújította a szép szokást, és a Deákkút forrásánál tartják évről évre ballagási ünnepségüket az érettségizők. A forrás legutóbbi helyreállítását 2011-ben a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. a Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnáziummal közösen végezte.

Forrás: A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. gondozásában megjelent a Deák kút című kiadványa.