A séta apropóját az adta, hogy idén Csontváry emlékév van, 100 évvel ezelőtt halt meg ugyanis a híres festő. Az emlékév indításakor nagy figyelmet kapott a libanoni cédrus is, amely a mester művészetének szimbolikus motívuma lett. Ez egy különleges, világszerte védett fafaj, nálunk alig 6 egyedről tud a dendrológiai szakirodalom – köztük az egyik legkorosabb a Lövérekben magasodik. Ide indultak vasárnap a sétálók egy kultúrtörténeti zarándoklatra. 

A kiinduló állomás a belvárosi Cédrus Könyvesbolt volt, amely annak idején a művészet iránti elköteleződésből választotta neveként ezt a fafajt. Dr. Veress Ferenc művészettörténész Csontváry önéletrajzából idézett a sétát indító gondolataival: „Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra.”.

A séta közben több alkalommal megálltak a résztvevők, az egyes állomásokon – mint egy zarándoklat stációinál – egy 2017-ben megszervezett soproni festőtáborban készült képekkel és azok alkotóival találkozhattak a résztvevők. Keresztes Anna, Hartner Vilma, Anna-Marie Göttsch, Szabó Katalin és a Gerhard Cervenka vásznain a Csontváry ihlette cédrusábrázolások születtek újjá. Az alkotók a saját képeik mellett állva arról beszéltek az érdeklődőknek, kit milyen gondolatiság vezérelt, amikor megfestette a maga cédrusát.

A séta zárópontja a Zettl-villa kertjében volt, ahol dr. Bartha Dénes professzor beszélt a libanoni cédrus kultúrtörténeti és dendrológiai értékeiről. A résztvevők itt egy közös csoportképre is összeálltak.