Az, hogy a szelídgesztenye őshonos-e Magyarországon, vitatott kérdés. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a nyugati részeken (Kőszeg, Sopron) őshonos, az ország többi területére viszont betelepítették.

– A növény – a húsos somhoz és a molyhos tölgyhöz hasonlóan – a szubmediterrán fajok közé tartozik – tudtuk meg Barna Csillától, a Fertő–Hanság Nemzeti Park természetmegőrzési szakreferensétől. – Nem a vadgesztenyével rokon, hanem a tölgyfához és a bükkfához hasonlóan makktermése van.

A Soproni-hegységben elegy fafajként is meg lehet találni, illetve Sopronhoz közel több szelídgesztenye-liget is elhelyezkedik, amelyekben valaha valószínűleg intenzív gazdálkodást folytattak. Mint minden nem védett csemegére, a szelídgesztenyére is vonatkozik a szabály: saját használatra – nem védett területen – naponta két kilogrammig lehet szüretelni. Ennél nagyobb mennyiséghez engedély szükséges.

– A szelídgesztenyések pusztulása sajnos gyors, egyre kevesebb van belőlük a Soproni-hegységben, mert a kéregrák nevű gombabetegség tizedeli az állományokat – folytatta a szakember. – A környéken viszont nemcsak a gesztenyére érdemes koncentrálni, több helyen csarab (más néven hanga) borítja a talajt, ami páratlan látvány.