Három évvel ezelőtt költözött Nyírbátorból városunkba Tóth Adri, aki annyira megszerette Sopront és az új barátait, hogy a jövőjét itt képzeli el. A mosolygós ifjú hölgy egy nyíregyházi középiskola grafikusképzését kezdte el, és szerette volna folytatni a tanulmányait. Így esett a választása a Soproni SzC Handler Nándor Szakképző Iskolájára, ahol ráadásul az édesapja a szobafestők tanára. 

– Még nem döntöttem el, hogy továbbtanulok-e. Egyelőre szeretném megnézni, milyen is a restaurálás, talán a Soproni Múzeumban lesz erre lehetőségem, és utána döntök – mesélte Adri. – Szívesen végzek aprólékos munkákat, és van is hozzá türelmem. Hihetetlenül vonz, hogy egy régi tárgyból újat varázsolhatok, ami akár egy kiállítás részét is képezheti.

Adri a hétköznapi életben is törekszik arra, hogy ne eldobja, hanem hasznosítsa, amit lehet. A közelmúltban osztályával, a 12.M-mel volt egy tárlatuk a Festőteremben, amire megmaradt kávé, forró csoki, tus és szén felhasználásával festett egy képsorozatot.

– Apukám segítségével láncnak látszó nyitófülekre rögzítettem ládákat, amelyek körbejárhatóak voltak, és a képeimen egy katona életének eseményeit kísérhették végig a látogatók – folytatta a kreatív lány. – Az első festményen a katona elbúcsúzik a családjától, aztán barátokat szerez, harcol, végül pedig elveszíti legjobb cimboráját.

Adri tehetségét más területeken is kamatoztatja: verseket ír – a szerelmestől a letargikus hangvételűekig, emellett énekel. Osztálytársaival gyakran fellépnek iskolai rendezvényeken, most éppen a karácsonyi ünnepségre készülnek, barátaival pedig zenekar alapítását tervezik.