A mikulásvirág Dél-Amerikában vadon él, akár 3–4 méteres cserjévé is fejlődik. Mivel igényei is ennek megfelelőek, nagyon bonyolult a gondozása, érzékeny, sérülékeny. Ha levágjuk valahol egy hajtását, tejszerű levet enged, ami súlyos allergiás reakciókat válthat ki.

– A mikulásvirág eredeti színe a piros, a többi árnyalat nemesítés eredménye – tudtuk meg Zügn Judit virágüzlet-tulajdonostól. – A növény virágai a levelek, hajtások végén helyezkednek el, sárgák, és alig észrevehetőek. Vásárláskor figyeljünk arra, hogy a virágok ne legyenek kinyílva, illetve hogy a felleveleken ne legyen sárga virágpor! Mivel a mikulásvirág rendkívül hajlamos a felkopaszodásra és a gombás betegségekre, ha egészséges növényt szeretnénk venni, fontos megnéznünk, hogy a levelei sötétzöldek legyenek, továbbá hogy a szár alját is beborítsák.

Mivel a növény a hidegre és a huzatra is nagyon érzékeny, lehetőleg autóban szállítsuk haza, a csomagolást pedig minél előbb vegyük le róla! Ha valaki évelő növényként évekig szeretne gyönyörködni benne, néhány fontos szabályt be kell tartania.

– Mivel sok fényt és párát igényel, szereti, ha spriccelik – folytatta Judit. – Naponta, kétnaponta ellenőrizzük, hogy van-e elég vize, viszont csak annyit öntsünk rá, amennyit felszív! Az ünnepek elmúltával szorítsuk vissza a locsolást, hagyjuk, hogy ledobja a leveleit. Február környékén az összes ágát vágjuk vissza 10–15 centiméteres hajtásokra! Márciusban ültessük át savanyú, tőzeges talajba, majd el is kezdhetjük a tápoldatozását egészen őszig.

A visszavágott mikulásvirágból kis zöld bokor fejlődik, amit a fagymentes időszak beköszöntével a legjobb kitenni az udvarra, félárnyékos helyre. Szeptember–októberben vigyük vissza a lakásba, és biztosítsunk számára napi 10–12 órában nagyon intenzív fényt, a nap többi részében pedig teljes sötétséget!