A Paeonia lactiflorát, ismertebb nevén pünkösdi rózsát azért hívják így, mert az ünnep környékén virágzik. Jellemzően kerti növény; fagyálló, de vágott virágként is hihetetlenül kedvelt. Az ártatlanság szimbólumaként gyakran díszít menyasszonyi csokrokat.

– A Kínából származó növény az őshazájában vadon terem, mi azonban dísznövényként termesztjük – tudtuk meg Kámánné Erzsébet virágüzlet-tulajdonostól. – A fehér, a bordó és a rózsaszín minden árnyalatában pompázó növény rendkívül igénytelen. Különlegessé teszi az is, hogy a virágok között a legtovább él, akár 60–70 évig. Tehát, ha kislányként ültetünk egy tövet, szinte biztos, hogy még idős hölgyként is gyönyörködhetünk benne.

A növénynek szinte minden talaj megfelel, de legjobban a semleges pH-jút kedveli. Az ültetésénél figyelembe kell venni, hogy óriási a helyigénye, ugyanis akár másfél méteres átmérőjű bokorrá is terebélyesedhet. Kedvező körülmények között szaporodik is.

– Mi a legegyszerűbben tőosztással szaporíthatjuk – folytatta Erzsébet. – Az elvirágzás után egy-két hónappal elsárgulnak, majd leszáradnak a levelei, csak a gyöktörzse marad meg. Nem kell mást tennünk, mint október–november környékén a törzset kiásni, nagyobb darabokra vágni, majd elültetni. Arra ügyeljünk, hogy az elültetett darab fölé maximum 5 centiméteres talajréteg kerüljön!

Április végén rendszerint meg jelennek a növényen az első levélkék. Arra azonban senki ne számítson, hogy már az első évben virágba borul a növény! Türelmesnek kell lennünk: a második–harmadik évben először egy–kettő, majd egyre több virág jelenik meg rajta, idővel pedig bokrot növeszt.

– A növénynek a gyöktörzsét kivéve minden része mérgező – tette hozzá a szakember. – A gyöktörzséből nyert oldatot viszont már az ókori görögök is használták sárgaság és vesegyulladás kezelésére, és a homeopátia a mai napig alkalmazza. Otthon azonban ne kísérletezzünk az előállításával!