Soproni Téma

Ingyenes közösségi hetilap  
A titokzatos Fertő-táj
A virágosmajori kápolna a Fertő 1869-es kiszáradásnak állít emléket – a fertőrákosiak ekkor száraz lábbal keltek át Boldogasszonyba a búcsúba. Fotó: Pluzsik Tamás

A titokzatos Fertő-táj

| Pluzsik Tamás | Zöld Sopron

Napi hír a rendkívüli aszály, patakok száradnak ki, veszélyben a Velencei-tó, rendkívül alacsony a Balaton vízszintje, és e sorból sajnos nem marad ki a Fertő sem. A tó vízállása sorra dönti a negatív rekordokat, illetve…

Volt, amikor a Fertőt a „titokzatos” jelzővel is illették, ugyanis időnként kiszáradt, majd évek múltán ismét megtelt vízzel, talán éppen ezért egyes korai oklevelekben folyóként is szerepel. A feljegyzések szerint a tóból többször is teljesen eltűnt a víz, 1616-ban például a nagy szárazság után Nádasdy Pál leégette a maradék nádat, és a tó egykori medrében szénát aratott, 1683-ban pedig a török sereg egy része a Fertőn át vonult Bécs ellen. 1737-ben olyan nagy volt a szárazság, hogy gyalogosan vagy éppen lóháton minden irányban lehetett közlekedni a tó medrében, így bevett szokás lett, hogy Moson megyéből kocsin jártak át Sopron felé. Azt is feljegyezték, hogy 1865-ben gyalog négy és fél óra volt az út Védeny (Weiden am See) és Oka (Oggau) között, és ezt a gyalogutat mások mellett Flandorffer Ignác is megtette. 1865 és 1871 között egyáltalán nem volt víz a mederben, ezért a környékbeliek művelni kezdték az egykori tófeneket, sőt ott utakat és házakat is építettek.


Egy építészeti emléket is köszönhetünk ennek az időszaknak, ugyanis 1869-ben a fertőrákosiak száraz lábbal keltek át a tavon Boldogasszonyba (Frauenkirchen) az ottani búcsúba. Ennek emlékére épült a Zalka János (1820–1901) győri püspök által 1872-ben felszentelt, a Fertőrákosról Virágosmajorba vezető út mentén található kápolna, mely jelenleg dr. Tóka József tulajdonában van, a rendkívül igényes felújítás is neki köszönhető. „A B. (Boldogságos) Szűz Mária tiszteletére s annak emlékezetére, hogy a rákosi hívek a kiszáradt Fertő medrén át 1869. Okt. 3-dikán tartották Boldogasszonyba az első búcsújáratot” – olvasható a kápolnában lévő márványtáblán. A búcsújárás vélhetőleg a kápolna környékéről indulhatott Illmicen (Illmitz) keresztül a boldogasszonyi kéttornyú kegytemplomba.


Hogy meddig tart ez az aszályos időszak, azt nem tudjuk, csak reméljük, hogy sem gyalog, sem kerékpárral a közeljövőben nem lesz „járható” a Fertő – marad a vitorlás és a kenu… 


Kapcsolódó cikkek

Az egészség szolgálatában

Az egészség szolgálatában

2024. 03. 20. | Madarász Réka

Barangolás a gyógyteák világában címmel tartott előadást a közelmúltban Mühl Nándorné a TIT-ben. A gyógynövények nagy ismerőjét arról kérdeztük, hogy...