A magaságyás előnyei
| Madarász Réka
Az utóbbi években rendkívül népszerűek a magaságyások, melyeknek előnyeit azok tudják igazán kihasználni, akiknek nehezükre esik a hajolgatás, illetve akiknek kevés a helyük.
A Virágos Sopronért Egyesület legutóbbi rendezvényén Horváth Sándor, a GYSEV nyugalmazott főkertésze tartott előadást, melyben az aktuális kerti munkák mellett a magaságyásokról is szót ejtett.
– Magaságyást lehet vásárolni készen is csillagászati áron, ám 4–6 oszlopos karó és néhány deszka segítségével mi magunk is könnyedén megépíthetjük – osztotta meg velünk tapasztalatait. – Elsősorban azoknak kényelmes megoldás, akik előrehaladott életkoruk vagy derékproblémáik miatt nem tudnak hajladozni, továbbá akiknek nincs kiskertjük, hiszen ennek segítségével pár négyzetméteren is kialakíthatnak maguknak egy hobbikertet, és fogyaszthatnak friss zöldséget és fűszereket.
A profi magaságyás három nagyjából egyforma vastagságú rétegből áll: alulra kerülnek a kerti durva aprítékok (ágak, gallyak, nyesedék), a következő réteget a megérett komposzt alkotja, melybe tehetünk például falevelet, füvet, szalmát. Sanyi bácsi azt ajánlja, hogy a komposztot szórjuk meg pétisóval, hogy gyorsabban korhadjon. A harmadik réteg a jó minőségű termőtalaj, melyet évente egyszer javasolt pótolni.
– Az ágyásba bármit ültethetünk, ami kis helyen is elfér, többek között paradicsomot, paprikát, zellert, petrezselymet vagy fűszernövényeket. Nagy helyigényű növényeket, például káposztát vagy sütőtököt viszont ne telepítsünk bele! – folytatta a kertész. – A magaságyás ikertestvére a domboságy, amit betonra, kőre is rá lehet helyezni. Kialakítása egyszerű: bomló növényi hulladékokból másfél méter széles, körülbelül nyolcvan centiméter magas, tetszőleges hosszúságú ágyást készítünk, amelyet 20–30 centiméter vastagságban leföldelünk. A növényi hulladékok közé érdemes lassan bomló műtrágyát, Osmocote-ot szórnunk.