„Az élet maga a művészet”
2024. 03. 20. | Szilágyi Andrea– Bármit teszel, azt alázattal és szenvedéllyel tedd, máshogy nincs értelme – mondta Gaál Mária, miközben a tojásfestészetről mesélt. Több mint 40 év...
Újabb kötete jelenik meg a közeljövőben prof. dr. Faragó Sándornak, a Soproni Egyetem emeritus rektorának. A vonuló vízimadarakról szóló könyv elsősorban a szakma érdeklődésére számíthat, ám nagyon sok érdekes információt tartalmaz a természetkedvelők számára is.
Hazánkban kevesen tudnak olyan sok mindent a vonuló vízimadarakról, mint a tudományos munka írója. Emlékszem egy közel tíz évvel ezelőtti hajnali Fertő-parti találkozónkra, amikor a vadludak vonulásáról készítettem anyagot. A fogvacogtató mínuszokban már hosszú ideje álltunk a madármegfigyelő toronyban, aztán, amikor egyszer csak több ezer vadlúd húzott el felettünk a jól ismert „V”-alakzatban: felemelő élmény volt. A kutatótól megtudtam azt is, hogy a vadludak párkapcsolata életre szóló. A ludak fejlett szociális kapcsolatokkal rendelkeznek, amellett, hogy hűek a párjukhoz, együtt mozognak a telelőhelyen is, sőt, az az évi fiatalokkal a következő tavaszig együtt marad a család. Régebben a befogott ludak szaporítása is komoly nehézségekbe ütközött, mert a párjuktól elszakított madarak nem akartak újra párba állni.
– A mostani kötetem a 2007-ben megvédett akadémiai doktori értekezésem aktualizált változata – mesélte prof. dr. Faragó Sándor. – A vízimadarak vizsgálata már 1984-ben kezdődött, és az egész országra kiterjed, így ez a munka három és fél évtized tapasztalataiból merít. A kötetben összesen ötven faj és 42 terület szerepel számos szempontból megvilágítva.
A kutató a vadlibákkal kezdett foglalkozni legelőször, így nem véletlenül ezek a madarak a személyes kedvencei. Vizsgálataiban főszerepet kap a hazánkban jelenleg tömegesen megjelenő nagy lilik és nyári lúd, a ma már csökkenő létszámú vetési vagy tundra lúd, a színpompás vörös nyakú lúd és a ritkaságnak számító kis lilik.
Hazánk egyik legizgalmasabb kutatási területe a vízimadarak szempontjából a Fertő tó: nagyon sok faj és viszonylag nagy mennyiségben fordul itt elő. A kutatók munkáját a huszadik század eleje óta Mortensen dán tanár találmánya, a madarak jelölése segíti. Érdekesség, hogy hazánk mennyire élen járt ebben: a harmadik ország volt a világon, ahol alkalmazták a módszert. A gyűrűzés mellett ma már GPS alapú jelölést is végeznek, amely sokkal pontosabbá teszi a vonuló madarak vizsgálatát.
A vonuló vízimadarakról szóló kötet bemutatója jövő év elején várható, ahol a szerző nemrégiben megjelent két másik könyvével is megismerkedhet a közönség.
– Bármit teszel, azt alázattal és szenvedéllyel tedd, máshogy nincs értelme – mondta Gaál Mária, miközben a tojásfestészetről mesélt. Több mint 40 év...
Barangolás a gyógyteák világában címmel tartott előadást a közelmúltban Mühl Nándorné a TIT-ben. A gyógynövények nagy ismerőjét arról kérdeztük, hogy...